Ismét kamatot vágott a jegybank

A Monetáris Tanács június 21-i hatállyal 25 bázisponttal 7 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A tanács a döntést a kedvező inflációs kilátásokkal indokolta. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerint elérhetőek a 2005-ös és a 2006-os inflációs célok és nem valószínű a forint elleni spekuláció.

A Monetáris Tanács hétfői közleménye szerint a 25 bázispontos kamatvágást a kedvező inflációs kilátások tették lehetővé. A tanács megítélése szerint a magyar gazdaság inflációs kilátásai továbbra is kedvezőek. Az infláció lassulását a munkapiaci alkalmazkodás, a versenyszféra béralkalmazkodása és a fogyasztás mérsékeltebb növekedése is támogatja. Számítani lehet az alacsony inflációs környezet fennmaradására és az inflációs célok teljesülésére. A dezinfláció tartósságát az is alátámasztja, hogy a piaci szolgáltatások inflációja tavaly év vége óta is csökken. Ez a fogyasztási kereslet lassabb növekedésére utal.

A 2005 első negyedévi részletes GDP-adatok alapján elmondható, hogy az infláció elmúlt egy éves csökkenésében meghatározó szerepe volt a lakossági fogyasztás lassabb bővülése. Ez 2005 első negyedévében is elmaradt a GDP növekedési ütemétől. A közlemény szerint a háztartások alacsonyabb fogyasztási kiadásait a lassuló jövedelem-növekedés, az emelkedő eladósodottág és a nagyobb bizonytalanság határozza meg.

Az infláció az év első hónapjaiban tartósan 4 százalék alá süllyedt. A májusi inflációs adat megerősíti, hogy a monetáris politika által befolyásolható termékcsoportok inflációs szintje tartósan stabilizálódik. A forint árfolyamára érzékeny termékek árai hónapok óta csökkennek. A monetáris politika által kevéssé befolyásolható termékárak rövidtávon nagyobb inflációs kockázatot hordoznak. Ez azonban nem érinti a fogyasztói árak középtávú trendjét, így a 2006 végére kitűzött inflációs cél elérését sem nehezíti.

A közlemény kitér arra, hogy a globális pénzügyi folyamatok a közeljövőben is fontos tényezők lehetnek a forintárfolyam és a hozamok alakításában. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és a forinteszközök iránti kereslet az elmúlt hónapokban változékony volt. Hosszabb távú összehasonlításban azonban továbbra is kedvező környezetet biztosít. A befektetői hangulat romlása viszont közvetve inflációs kockázatot is hordozhat. Ennek tompításában döntő lehet a gazdaságpolitika elkötelezettsége a hazai egyensúlyi kockázatok mérséklése iránt. Elsősorban a Konvergencia-programban vállaltak teljesítése lenne fontos.

A Monetáris Tanács legutóbb május 24-i hatállyal csökkentette az alapkamatot, 25 bázisponttal 7,25 százalékra. Idén korábban már négyszer volt kamatcsökkentés, januárban 50 bázisponttal 9,0, februárban 75 bázisponttal 8,25, márciusban 50 bázisponttal 7,75 majd áprilisban 25 bázisponttal 7,5 százalékra.