Az IMF hiány-csökkentést sürget

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezetői igazgatói elismeréssel adóztak Magyarország első európai uniós éve során nyújtott erőteljes teljesítményének, ugyanakkor jelentős a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya, az ország növekedési potenciálja pedig visszaesett - áll abban a dokumentumban, amellyel a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága lezárta a Magyarországgal folytatott idei gazdaságpolitikai konzultációt.

Az IMF megállapítása szerint Magyarország sikeresen felelt meg az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó adminisztratív kihívásoknak, az exportágazat jól reagált a fokozódó versenyhelyzetre és a gazdaság egyensúlyi mutatói sem romlottak tovább.

A Pénzügyminisztérium honlapján közzétett dokumentum szerint az igazgatók megállapították ugyanakkor, hogy léteznek kockázatok, jelentős a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya, Magyarország növekedési potenciálja és teljesítménye is visszaesett.

Az IMF előrejelzése szerint a GDP növekedés az idén 3,4 százalék, az infláció 4 százalék lesz Magyarországon. Az államháztartási hiány ESA 95 alapon a GDP 4,7 százaléka lesz , míg az adósságállomány a GDP 59,9 százalékára rúg majd (a nyugdíjkorrekció nélkül, ami a hiánynál 1,1, az adósságnál 3,2 százalékpont). Az IMF előrejelzése szerint a kereskedelmi mérleg hiánya a GDP 3, a folyó fizetési mérlegé a GDP 8,6 százalékát teszi ki az idén.

Az igazgatók összehangolt, és kiszámítható, a növekedést és megtakarítást ösztönző gazdaságpolitika fenntartását szorgalmazták a termelékenység és a növekedés rövid távú emelkedése érdekében, illetve azért, hogy azok csökkenése középtávon elkerülhető legyen. Kiemelték azt is, hogy a foglalkoztatás szintjének emelését szolgáló lépések nélkül nem lehet a növekedésből származó előnyöket széles körben érezhetővé tenni.

A dokumentum a legfontosabb feladatnak a költségvetési politika kiigazítását nevezi. Véleményük szerint a költségvetési konszolidáció elengedhetetlen, a 2005. évi költségvetési célok nem teljesítése visszavetné az adósságcsökkentési folyamatot és tovább rontaná a költségvetés politikai hitelességét. A konvergencia program költségvetési céljainak betartása szerintük nemcsak az euró 2010-es bevezetése érdekében elengedhetetlen, de azért is, mert ezek elmulasztása aláásná a gazdasági stabilitást, az adósság-teherviselési képességet, a középtávú növekedési kilátásokat.

Megállapítják, hogy 2005-re vonatkozóan a költségvetési túlköltekezésre és a bevételek elmaradására vonatkozó előrejelzés kezd beteljesedni, és a költségvetési tartalékok is elmaradnak az eredetileg tervezettől. Ezért az igazgatók üdvözölték a kormányzat elkötelezettségét, hogy nem használják fel a megmaradt költségvetési tartalékot, továbbá azonnali hiánycsökkentő intézkedéseket szorgalmaztak.

Az egészségügy és az oktatási ágazat kiadáscsökkentő reformja mellett hangsúlyozták egy széles körű, alacsonyabb adókulcsokra és szélesebb adóalapra épülő adóreform szükségességét. Egy ilyen irányú reformot a kiadások csökkenését szolgáló strukturális intézkedésekkel párhuzamosan kell megvalósítani - áll a dokumentumban.

A költségvetési intézmények és folyamatok erősítése mellett üdvözölve a közelmúltban jóváhagyott államháztartási törvényt, hangsúlyozták a költségvetési fegyelem javítása érdekében egy középtávú költségvetési keretterv létrehozásának fontosságát, egy hároméves gördülő költségvetési keretterv elfogadását, az ÁSZ kiterjesztett felügyeletét a költségvetés felett.

Elismerően szóltak az infláció-csökkenésről és a helyzetnek megfelelő kamatcsökkentésről, a 2005. és 2006. évi inflációs célt teljesíthetőnek tartják, de javasolták, hogy a kamatpolitikát az óvatosság és a piacok inflációs várakozásai vezéreljék. A legtöbb igazgató hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a monetáris politika inkább a belföldi inflációs nyomás kordában tartását és ne az árfolyam-stabilitást célozza és ezt adja egyértelműen a piacok tudtára.