Kötelező jogi képviselet
A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokban azonban kötelező a jogi képviselet. Ez azt jelenti, hogy a cégbíróság előtt kizárólag a cég jogi képviselője járhat el. A jogi képviselő feladata a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem előterjesztése, a kérelemhez szükséges mellékletek csatolása, valamint az eljárás folyamán szükségessé váló további intézkedések (pl. hiánypótlás) megtétele. A jogi képviseletet ügyvéd vagy a cég jogtanácsosa láthatja el. Kivételesen a közjegyző is lehet jogi képviselő, ha az eljárás alapjául szolgáló okiratot (társasági szerződést, annak módosítását) ő készítette el.
A kötelező jogi képviselettől meg kell különböztetni a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, vagy közokiratba foglalásának a követelményét, bár a gyakorlatban a két jogintézmény általában együtt jár. A létesítő okirat ellenjegyzése azt jelenti, hogy az eljáró ügyvéd, jogtanácsos az aláírásával tanúsítja, hogy
Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Jogtanácsos esetében is követelmény, hogy az ellenjegyzett okirat elkészítésében közreműködött. A létesítő közokiratba foglalása azt jelenti, hogy azt közjegyző készíti el a törvény által előírt alakszerűségek megtartásával.
A kérelem előterjesztése
Kötelező cégbejegyzés, változásbejegyzés esetén a kérelem előterjesztésének határideje a létesítő okirat aláírásától, az alapszabály elfogadásától, illetve a változástól számított 30 nap. Ha a cég alapításához ún. alapítási engedély szükséges (pl. hitelintézetek, biztosítóintézetek esetében), a 30 napos határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani. A jogi személyiségű cégek (kft, részvénytársaság) esetében a jegyzett tőke megváltozását a változástól számított 60 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnál. Ugyancsak 60 nap az átalakulás bejelentésének a határideje is.
A bejegyzési, változásbejegyzési kérelmet a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a törvény által előírt mellékleteket. Ezek egy része valamennyi cég esetében irányadó, míg vannak az adott cégformához kapcsolódó kötelező mellékletek. Tekintve, hogy a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező, a konkrét esetben csatolandó mellékletekről a jogi képviselő ad felvilágosítást. A mellékleteket azonban az adott cég köteles a jogi képviselő rendelkezésére bocsátani.
Fontos megjegyezni, hogy a változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha az a cég tevékenységi körét érinti, illetve, ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.
A cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmet, a kötelező mellékletekkel együtt postai küldeményként kell feladni, vagy a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell benyújtani.
Tanúsítvány kiállítása új cégek esetében
Újonnan létrejövő cég esetében az úgynevezett egyablakos ügyintézés keretén belül kerül sor az adószám és a statisztikai számjel (KSH szám) beszerzésére. A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzíteni kell, ezzel egyidejűleg a cég saját cégjegyzékszámot kap. Ugyanakkor a cégbíróság a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől - számítógépes rendszer útján - beszerzi cég adószámát (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjelét. Ha a cégbejegyzést kérő személyesen jár el a cégbíróságon, a kérelem benyújtásakor tanúsítványt kap, mely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét is. A tanúsítvány kiállítása azonban sajnos nem mentesíti a céget az adóhatósági bejelentés, valamint a KSH felé teljesítendő (alapítási) adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól.
Hiánypótlás kizártsága
A tanúsítvány kiállítását követően, illetve változásbejegyzési kérelem esetén a kérelem benyújtását követően a cégbíróság elsődleges feladata az, hogy ellenőrzi, a kérelemhez a törvényben előírt valamennyi szükséges előírt okiratot csatolták-e, és megfizették-e a jogszabályban meghatározott eljárási illetéket, illetve közzétételi költségtérítést.
Mivel a cégeljárás során - a jogi képviselet előírásával - a jogászi közreműködés elengedhetetlen, a mellékletek hiányos csatolása, valamint az illeték, költségtérítés nem megfelelő összegű megtérítése azzal a következménnyel jár, hogy a cégbíróság a kérelmet minden további intézkedés megtétele nélkül elutasítja. Ezek a hiányok tehát utólagosan nem pótolhatók. Tartalmi hibák esetén azonban lehetőség van a hiányok utólagos pótlására.
Ha a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítják és az elutasító végzés közlését követően 8 napon belül a cég ismételten kérik a bejegyzést, változásbejegyzést a 30 illetve a 60 napos határidő elmulasztása miatti jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábban benyújtott okiratokat is fel lehet ismételten használni az új kérelemhez.
Eljárási határidők
A cégbíróság jogi személyiség nélküli cégek esetében (kkt., bt) a kérelem érkezésétől számított 15 munkanapon belül, változásbejegyzés esetén 25 munkanapon belül köteles dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. Jogi személyiségű cégek esetén a bejegyzési határidő 30 munkanap, a változásbejegyzési határidő pedig 45 munkanap. A határidők számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
Ha a cégbíróság a döntési kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 8 napon belül intézkedik a kérelem elbírálásáról. Ha a kérelem elbírálására további 8 napon belül sem kerül sor, a cégbejegyzés, változásbejegyzés a 9. napon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.
A bejegyzésről, változásbejegyzésről 8 napon belül végzéssel értesítik a bejegyzést kérőt (jogi képviselőt).
Farkas Katalin