Negyvenmilliárd dollár a kínai exporttöbblet

Közel negyvenmilliárd dollár volt Kína külkereskedelmi többlete az elmúlt félévben. A kínai export 32,7 százalékkal növekedett tavalyhoz képest az első hat hónapban. A kínai export szerkezete jelentősen átalakult: az alacsony presztizsű áruk után mostanra a nehéziparra került a hangsúly.

Megközelítette a negyvenmilliárd dollárt Kína külkereskedelmi többlete. A kínai vámhatóság hétfőn tette közzé a külkereskedelem első fél évének összefoglaló adatait, a júniusi havi adat után. Ezek szerint a kínai kivitel az idei év első felében a tavalyit 32,7 százalékkal haladta meg, elérve a 342,34 milliárd dollárt, a behozatal ez idő alatt 14 százalékkal nőtt 302,69 milliárd dollárra.

A kínai vámhatóság az adatot internetes honlapján adta ki, megállapítva, hogy az ország fél éves idei külkereskedelmi többlete 39,65 milliárd dollárt ért el, míg egy évvel korábban az egyenleg még 6,82 milliárd dolláros kínai hiányt mutatott.

A kínai gazdaság azzal együtt érte el a kimagasló eredményt, hogy az Egyesült Államok 7,5 százalékos növekedési kvótát állított fel a kínai textilnemű-behozatallal szemben. Az Európai Unió 12,5 százalékban állapította meg a kínai textilexport növekedésének ütemét 2007-ig.

Szakértők szerint a kínai siker titka az olcsó munkaerő. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint a kínai munkások a huszadát keresik amerikai kollegáik bérének. Ennek köszönhetően egyre több nemzetközi nagyvállalat költözteti gyártását Kínába. Ugyanakkor a kínai cégek is elkezdték ostromolni az amerikai piacot. Az exporttöbblethez jelentősen hozzájárul, hogy a kínai jegybank mesterségesen alacsonyan tartja a Jüan árát a dollárhoz képest, és nem engedi ki a nemzeti valutát a bankközi pénzpiacra.

A kínai export kapcsán mostanra komoly kategóriaváltás figyelhető meg. Tíz évvel ezelőtt az export többségét alacsony presztizsű áruk: játékok, textilnemű és egyszerű elektromos szerkezetek adták. Mostanra azonban az autó és az acél vették át a főszerepet a kínai exportban - tudósít a Bloomberg hírügynökség.

A japán Honda a jövő évtől kezdve például dél-kínai gyárából látja el egész Európát kisautókkal. A kínai autók már a német piacon is megjelentek. Ugyanakkor Kína mostanra nettó exportőrré vált az acélpiacon. A térség egyéb acélgyártó országai mind árcsökkentésre kényszerültek a kínai export növekedése miatt.