Neményi személyes véleménye szerint az inflációs célt 2007-re és az azt követő évekre 3 százalékban kellene megjelölni egy tűrési sáv meghatározásával. Ez megfelelne az árstabilitásnak egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság felzárkózási fázisban van. A jegybank 5-8 negyedévre tekintene előre.
Neményi elmondta, hogy a jelenlegi 6,75 százalékos jegybanki alapkamat közelít a 6,50 százalékos történelmi mélyponthoz, és a visszafogott inflációs kilátások elősegítik a további kamatcsökkenést. Emellett azonban figyelmet kell fordítani a nemzetközi piaci mozgásokra is, hiszen ha az európai kamatirányzat megfordul, az a magyar monetáris politika számára is új helyzetet teremt - mondta.
Neményi szerint a Magyar Nemzeti Bank óvatos kamatcsökkentési politikája azt célozza, hogy a kamatszintet úgy határozzák meg, hogy azt akkor se kelljen emelni, ha romlik az inflációs helyzet a jövőre várható jelentős csökkenés után. A 245-255 forintos euró-árfolyam nem jelent túl nagy volatilitást, ez még mindig kisebb, mint a régió többi valutája esetében. A jelenlegi árfolyam mellett az árstabilitás fenntartható, s bár az infláció tekintetében van még mozgástere a forintnak, semmiképp sem egy jelentős gyengülés irányában - mondta.
Az áfa felső kulcsának csökkentéséről és annak inflációra gyakorolt egyszeri hatásáról Neményi Judit elmondta, hogy az időzítés nem a legjobb. Szerinte nehéz új szakaszt nyitni a monetáris politikában akkor, amikor a 2006 végi infláció olyan irányban mozog, hogy folytonosan hangsúlyozni kell: a monetáris politika ezt nem tudja követni. Ugyanakkor az adócsökkentés költségvetési oldalon megnehezíti a konszolidációt, mert ha azt - példátlan módon - a bevételi oldalon kezdik, ez nagyon nagy terhet ró a kiadási oldalra.