Kína kőolajimportja az első félévben 3,9 százalékkal 63 424 millió tonnára nőtt a tavalyi első félévhez képest, jelentették a kínai statisztikai hivatalban hétfőn. A rézimport mindössze 0,7 százalékkal bővült, 54 112 tonnára. A kínai kőolajimport tavaly 34,8 százalékkal 120 millió tonnás új rekordra, azaz napi átlagban 2,41 millió hordóra nőtt. Tavalyelőtt, 2003-ban Kína 31 százalékkal 91,1 millió tonnára növelte olajimportját.
A növekedés számottevő lassulásából az elemzők hétfőn ismét arra következtettek, hogy a kínai GDP-növekedés második negyedévi megugrása csak átmeneti volt, hosszabb távon, és már a második félévben fékezés várható.
Erre utalt az az ugyancsak hétfőn megjelent adatsor is, amely szerint a kínai vállalatok profitja az első félévben átlagosan 19,1 százalékkal nőtt a tavalyi első félévhez képest, 626,6 milliárd jüanra. Az ütem ugyan gyorsult az első öthavi 15,8 százalékhoz képest, de messze elmaradt a tavalyi, átlagosan 38 százalékos többlettől. Idén elsősorban az olajipari vállalatok teljesítettek jól, de a feldolgozóiparban, különösen a járműiparban a profitok már csökkentek.
Kína gazdasága 9,5 százalékkal bővült a második negyedévben a tavalyi második negyedhez képest, gyorsabban a 9,3 százalékos elemzői várakozásoknál, és gyorsabban az első negyedévi 9,4 százaléknál is. Ennek ellenére az infláció, tizenkét hónapra, 1,6 százalékos volt júniusban, jelentették a kínai statisztikai hivatalban szerdán a GDP-adatokkal együtt. Az éves várakozástól elmaradó infláció arra vall, hogy a gyors növekedés most nem túlhevült.
A nagy GDP-növekedést a tőkeberuházások első negyedévhez kissé gyorsult, 28,8 százalékos növekedése és a lakossági fogyasztás 12,9 százalékos bővülése táplálta, rendre az egy évvel korábbihoz képest. Júniusban az ipar ugyancsak váratlanul erősen teljesített: kibocsátása 16,8 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly júniusban, a májusi 16,6 százalékos tizenkét havi többlet után.
A kínai kormány a múlt héten meghirdette rendszabályait az acélipar korlátozására és az acélimport megszüntetésére. A kínai acéltermelés a legnagyobb világon, de az ország importra szorul különleges minőségű termékekből. A rendszabályok a külföldi beruházásokat is korlátozzák. A kínai acéltermelés az idén, 10 százalékos növekedéssel, várhatóan meghaladja a 300 millió tonnát.
A külföldi beruházások esetleges lassulására utalt egy nemrég megjelent nemzetközi felmérés is arról, hogy a kínai kiskereskedelmi piac jelenleg mind kevésbé vonzó a külföldi láncolatok számára, miután az utóbbi években nagy számban jelentek meg Kínában, ám ezért túlságosan kiéleződött a verseny. Az amerikai A.T. Kearney piacfigyelő cég friss fejlődő piaci listáján Kína a negyedik helyre csúszott vissza a tavalyi harmadik helyről, jelenleg Oroszországon és Ukrajnán kívül India is megelőzi.
A kínai kormány a gazdasági növekedés jelentős lassulására számít az idén. A kormány fejlesztési és reformbizottsága két hete 8,8 százalékos évi átlagos GDP-növekedést jelzett előre, és az évi átlagos inflációt 2,2 százalékosra becsülte. A múlt héten 2,1 százalékkal felértékelték a jüant, ettől az export GDP-növelő húzóereje csökkenhet a második félévben.
Nemzetközi elemzők korábban azt várták, hogy Kína gazdasági növekedése az idén 8,4 százalékra lassul, és jövőre a növekedés üteme 8 százalékra csökken. A túlfűtöttnek tartott ütem lassítása a kínai kormány célja is, erre az évre 8 százalékos GDP-növekedést tervez, és ugyanennyit vár átlagosan a következő, 2006/2010-es ötéves terv éveiben is.