Átalakítják a munka törvénykönyvét

Bonyolultabb lesz a felmondás, lehetővé válik a négyhavi munkaidőkeret, szigorodik a teljesítménykövetelmények megállapítása, a munkaadóknak munkaköri leírást kell adniuk dolgozóiknak - többek között ezek a módosítások kerülnek be a munka törvénykönyvébe, ha a jelenlegi javaslatokat elfogadja ősszel a kormány - értesült a Világgazdaság.

Augusztus huszonötödikén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén napirendre kerülnek a munka törvénykönyvét módosító javaslatok.

A módosítások után bonyolultabb lenne a felmondás a határozott idejű munkaviszonynál. Az új szabályok értelmében ugyanis ha a dolgozó mondja fel határozott idejű szerződését, akkor meg kellene indokolnia, hogy miért válik meg a cégtől. A munkavállalók szerint ez csak akkor lenne igazságos, ha a foglalkoztatót is indoklás terhelné. A munkaadói oldal által kifogásolt módosítások között szerepelt, hogy ilyen típusú felmondás esetén a dolgozót a felmondási idő legalább kétharmadára mentesíteni kell a munkavégzés alól.

Az új munka törvénykönyve alapján a foglalkoztatóknak kötelező lesz munkaköri leírást adni a dolgozók számára, és tájékoztatni kell őket a cégen belül működő szakszervezet létéről is. A jövőben ha a munkaadó személyében változás következik be, általános jogutódlás esetén nem csak a fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek szállnak át a jogutódra, hanem például a megszűnt munkaviszonyból származó, még el nem évült követelések is. Indokolt részmunkaidős állások esetén, például a gyesen, gyeden lévők, a diákok számára lehetővé válna a vasárnapi rendszeres munkavégzés.

Az uniós szabályozás általában megengedi a négyhavi munkaidőkeret alkalmazását, ám itthon erre eddig nem volt lehetőség. Az új szabályzók szerint - idénymunka esetén - a cég egyoldalú döntése alapján lehetővé válna a négyhavi, illetve a tizenhat heti munkaidőkeret előírása.

A módosítások szigorítják a teljesítménykövetelmények megállapítását is. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert előfordul, hogy a munkaadók irreális normákat állapítanak meg, így a munkavállalók még a minimálbért sem képesek megkeresni a teljesítménybérezés során. A javaslat az adott cégnél dolgozók átlagos teljesítményét tekinti száz százaléknak, ehhez kell majd viszonyítani a dolgozók egyéni teljesítményét, és javadalmazását.

A munkaerő-kölcsönzés szabályai is szigorodnak. Nem lesz kölcsönözhető például a dolgozó, akit a munkaadója fél éven belül bocsátott el, majd ismételten alkalmazná, ám most már kölcsönmunkásként. A kölcsönbe vevő cég csak akkor állíthatja munkába a kölcsönvett dolgozót, ha a kölcsönbe adó cég már bejelentette őt az Egységes munkaügyi nyilvántartásba.

Kevés olyan pontja van a munka törvénykönyvének, amelyet a munkaadók és a munkavállalók egy része közösen kifogásol. Ilyen azonban december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal képviselője a Világgazdaság kérdésére elmondta, érthetetlennek tartja, hogy hatáselemzés nélkül javasolta ezt a módosítást a kormány. Ha három napra bezár az ország, tízmilliárdos kiadása lehet a cégeknek, hiszen a bért ki kell fizetni erre a napra, teljesítmény azonban nincs mögötte. A versenyszférában úgyis dolgozni fognak az emberek, ez elsősorban a közszférának jelent majd munkaszüneti napot - fogalmazott Dávid Ferenc. Értesüléseink szerint a nagyobb üzletek, illetve áruházláncok nyitva tartását a belkereskedelmi törvény módosítása legalizálja majd. A tervek szerint ugyanis délután két óráig munkaviszonyban álló dolgozók foglalkoztatása is lehetővé válik ezen az ünnepnapon - írja a Világgazdaság.

/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20050407inkabb.html