Történelmi mélyponton az alapkamat

A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésén a piaci várakozásokat felülmúlva, 50 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az eddigi 6,75 százalékos kamatot. Ilyen alacsony eddig még nem volt a jegybanki alapkamat. A vártnál nagyobb csökkentés hírére a forint gyengült, azonban rövid idő alatt visszaerősödött a bejelentés előtti szintre.

50 bázisponttal csökkentette a Monetáris Tanács az alapkamatot hétfőn, ezzel az történelmi mélypontjára süllyedt. Az eddigi legalacsonyabb, 6,5 százalékos 2003 első felében volt az alapkamat. A csökkentés augusztus 23-tól hatályos. "Jelentős többséggel döntöttek az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett a Monetáris Tanács tagjai a 25 bázisponttal szemben" - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a döntést értékelő sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A kamatvágás mértéke meghaladja az elemzői várakozásokat: a Reuters napokban készült felmérése szerint húsz elemzőből 18 várt 25 bázispontos kamatmérséklést, és csupán ketten számítottak 50 bázispontosra.

A forint gyorsan visszakapaszkodott

A forint gyengült a vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentés bejelentése után. Az euróval 244,25/35 forinton kereskedtek, míg a bejelentés előtt 243,70 forint körül állt a kurzus. A forint 21 bázisponttal 13,48 százalékra csökkent a +/- 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. Reggel az euróval az 243,60/80 forinton, pénteken délután pedig 243,60/67 forinton kereskedtek. Egy órával a bejelnetés után a forint azonban ismét visszaerősödött a kamatdöntés előtti szintre. Nem sokkal délután négy óra előtt ismét 243,70 forint/euró szinten állt.

Ebben az évben a Monetáris Tanács hétszer mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal.

A kötvénypiacok már beárazták a csökkentést

Nem várható erőteljes piaci reakció a kamatvágás miatt - véli Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség devizapiaci elemzője. Misik az [origo]-nak elmondta: a kötvénypiacok 25 bázispontnál eleve nagyobb csökkentést áraztak be, ezért nem érte őket felkészületlenül a csökkentés. Véleménye szerint a kamat mélypontra küldését elsősorban az 1,6 százalékos inflációs előrejelzés indokolta.

A kamatdöntés hatására csökkennek majd a kereskedelmi banki kamatok is - nyilatkozta az [origo]-nak Barcza György, az ING elemzője. "Az utóbbi hónapokban folyamatos hitel-lemorzsolódás volt tapasztalható, ez előbb utóbb átszivárog a kereskedelmi bankokhoz" - összegezte a helyzetet Barcza. Az elemző szerint a betétek esetében 2-3, míg a hiteleknél 3-5 hónap múlva lesz érezhető a mostani döntés. Az elemző hozzátette: természetesen bankja válogatja, hogy milyen tempóban árazzák be az MNB-kamatvágását.

A Hamilton elemzője szerint a kamatvágás hatására a hosszú távú állampapírpiacon profit realizáció várható. A kamatvágás nem feltétlenül jelent kivonulást a teljes állampapír-piacról. Misik szerint lehetséges, hogy a befektetők hosszú távúból inkább rövidtávú állampapírokba irányítják át a pénzüket, ugyanakkor megélénkülhet az értéktőzsdei forgalom is.

Barcza György nem tart rohamszerűprofit realizációtól az állampapír-piacon. A leggyorsabban reagáló külföldi befektetők már a kamatdöntés bejelentése előtt elkezdtek eladni, azonban körülbelül 2500 milliárd forint értékű államkötvényükből mindössze néhány tízmilliárd forintnyitól váltak meg - Barcza György szerint ez nem utal arra, hogy a kamatdöntés hatására komoly profit realizáció következne.

MNB: 2006-ban a kedvező tendenciák folytatódnak

A Monetáris Tanács megítélése szerint az infláció kedvezően alakult a közelmúltban, és a következő évekre vonatkozó kilátások is jók - indokolta döntését az MNB. A jegybank szerint a tartós tendenciákat tükröző maginfláció csökkenésében meghatározó szerepet játszott a stabil árfolyam mellett a fokozott importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása, illetve a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése. Az év végén az infláció várhatóan a korábban kitűzött 4 százalékos inflációs célnál mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lesz.

Az MNB közleménye szerint a kormány által nemrég bejelentett intézkedések várhatóan nagymértékben érintik majd az inflációs, konjunkturális és egyensúlyi folyamatokat. A kormányzati intézkedések elsősorban a lakossági fogyasztás élénkítésén keresztül járulnak hozzá a gazdaság gyorsabb növekedéséhez, ugyanis a csomag számos olyan elemet tartalmaz, amely várhatóan emeli a lakosság reáljövedelmét. Eközben a konjunktúra külpiaci tényezőiben stabil növekedésre számít a tanács.

A jegybank szerint ugyanakkor számottevő bizonytalanság is övezi a 2006-2007-re vonatkozó kilátásokat. Nem körvonalazódott még, hogyan kívánja a kormány ellentételezni az elkövetkező években az intézkedéscsomag költségvetési egyensúlyt rontó hatását.

Az év eddig eltelt időszakában a gazdaság egyensúlyi pozíciója javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas - véli a jegybank. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet hatását ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt. A feltörekvő piacokkal, és különösen a régióval kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságnak az elmúlt hónapokban kialakult, kiemelkedően magas szintje mellett azonban számolni kell egy kedvezőtlen fordulat kockázatával is, amit felerősíthetnek a tartós egyensúlytalanságot tükröző hazai mutatók is - figyelmeztet az MNB.