A Világgazdaság információi szerint még mindig nem alakult ki végleges kormányzati elképzelés arról, milyen foglalkozású személyek esetében lehetne megfizetni a közterheket az ekhóval. A lap úgy tudja, hogy hétfőn megküldték az érintettek érdekképviseleteinek a törvényjavaslat-tervezet két változatát.
Az "A" verzió csupán 15 szakmát sorol fel az eredetileg tervezett 17-tel szemben: a muzeológusok, valamint az informatikusok és szoftverfejlesztők kimaradnának az ekhózók köréből.
A néhány héttel ezelőtti koncepcióban a kultuszminisztérium a tizenheten felül további négy foglalkozással kívánta kibővíteni a felsorolást. A "B" változat számol némelyikkel, azonban az előbb említett két szakma ebben a verzióban is kimaradt a kedvezményezetti körből.
A kormány szándékai szerint 35 százalék lenne az ekho mértéke, amelyből 15 százaléknyi rész a magánszemélyt, 20 százalék pedig a kifizetőt terheli. A megszövegezett törvényjavaslat-tervezet értelmében azonban annál a magánszemélynél, aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, 31 százalék lenne az ekho, mivel a négyszázaléknyi nyugdíjjárulékot már nem kell lerónia.
Több szakértő szerint az alkotmányossági próbát sem állja ki az új adónem, mivel az szelektíven válogat szakmák, illetve teáor számok között, így nem határozza meg elfogadható módon, hogy miért és az adózók mely körének juttat kedvezményt. Ugyanezen megfontolásból viszont az uniós versenyjogi szabályok rostáján is fennakadhat az ekho - vélik szakértők. Vadász Iván, a Magyar Adószakértők Egyesületének alelnöke úgy véli, az ekho hatályát az egyéni és társas vállalkozásokra is ki kellene terjeszteni.