25 bázispontos kamatvágást vár a Reuters

Visszatér a korábbi lassúbb monetáris lazítási ütemhez, és 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank - legalább is a Reuters által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint.

A Reuters csütörtökön közzétett szeptemberi felmérésében az elemzők emelték a gazdasági növekedésre, és csökkentették az államháztartási deficitre vonatkozó előrejelzéseiket, de még mindig a hiányelőirányzatok jelentős túlteljesülésére számítanak. A Reuters 22 elemzőt kérdezett meg, akik közül többen az MNB keddi váratlan, hozamemelkedést eredményező piaci államkötvény eladásai után módosították kamatcsökkentési várakozásaikat.

Korábban még többen számítottak nagyobb kamatcsökkentésre, elsősorban Járai Zsigmond múlt heti manchesteri nyilatkozata után, amelyben a jegybankelnök nem zárta ki a gyors csökkentés folytatódását, amennyiben a nemzetközi befektetői környezet kedvező marad, az infláció pedig alacsony.

Az elemzők októberre újabb 25 bázispontos csökkentést várnak. Konszenzusuk szerint az év végén 5,5 százalék, a jövő év végén pedig 5 százalék lesz az alapkamat.

A devizakereskedők szerint még egy vártnál nagyobb hétfői kamatcsökkentés sem rendítené meg a forintot, és nem gyengítené 247-248-nál tovább az euró ellen a jelenlegi 245 körüli szintről. Egy 25 bázispontos kamatvágás esetén pedig a jövő héten várhatóan 244,50 és 246,50 között lenne az euró/forint árfolyam. Az elemzők rövidtávú árfolyamvárakozásai nem változtak: október végére a konszenzus szerint 247-ig, az évzárásra pedig 250 környékére gyengülhet a forint az euróval szemben. Jövő év végi előrejelzésüket három forinttal 255 forintra gyengítették.

Az inflációs előrejelzések némileg javultak. Az év végére 3,8 százalékos, a jövő év decemberére pedig 2 százalékos inflációt várnak az elemzők, egytized, illetve kéttized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja. A most először gyűjtött 2007 végi becslések kevésbé pozitívak, a konszenzus az új három százalékos középtávú cél fölé, 3,05 százalékra került.

A GDP-növekedés konszenzusa mind 2005-re, mind 2006-ra javult a szeptemberi felmérésben. Erre az évre 3,5-ről 3,7 százalékra, jövőre pedig 3,7-ről 3,8 százalékra emelkedett az előrejelzések átlaga. Az ipar növekedési kilátásait is kedvezőbbnek ítélik az elemzők. Erre az évre 6,4 százalékos ipari termelési indexre, 2006-ra pedig 7 százalékra számítanak. Az idei előrejelzés 40 bázisponttal, a jövő évi 20 bázisponttal emelkedett a korábbi várakozásokhoz képest.

A kereskedelmi mérleg várható hiányát 2005-ben 2,94 milliárd, 2006-ban pedig 3,22 milliárd euróban határozta meg a konszenzus. A jövő évi prognózis ebben a hónapban 320 millió euróval emelkedett. A korábbiakhoz képest némileg kisebbnek látják az elemzők az államháztartás idei és jövő évi hiányát, az előrejelzések azonban még mindig jelentősen a kormányzati előirányzatok felett maradnak. A konszenzus szerint 2005-ben 5, 2006-ban 4,9 százalék lesz az államháztartás GDP-arányos hiánya a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó eredményszemléletű elszámolás szerint, szemben a kormányzat 4,7, illetve 4 százalékos várakozásával.

Az előrejelzések szerint 2006-ban a hiány csökkentése alig halad előre az euró bevezetéséhez szükséges szint felé, az elemzők többsége azonban még mindig hisz az euró 2010-es bevezetésében. Tízből hét elemző szerint Magyarország 2010-ben lép az eurózónába, egy szerint a valószínű dátum 2011, két elemző szerint pedig erre 2012 előtt nem kerül sor.