A közbeszerzések tizede tiszta

Az évi csaknem négyezer közbeszerzési eljárásnak csak tíz százaléka lehet szabályos. A legnagyobb részükben jelen van a vesztegetés vagy az ajánlattevők közötti összebeszélés, a fennmaradó kisebb hányad pedig szakszerűtlen.

Az évi mintegy 3700 közbeszerzési eljárás 90 százalékában lehet jelen a vesztegetés vagy az ajánlattevők közötti összebeszélés - mondta a Napi Gazdaságnak Várday György közbeszerzési szakértő. Valóban mintegy 10 százalék lehet tiszta - erősítette meg ezt a véleményt az egyik vezető közbeszerzési tanácsadó cég vezérigazgatója is -, szerinte a korrupció és a kartell a közbeszerzések több mint a felében lehet jelen, a fennmaradó rész pedig szakszerűtlen.

A Piacgazdaság Alapítvány (PA) egyik korábbi kutatásában a megkérdezett intézmény- és vállalatvezetők szerint csak a szemlélet és a hozzáállás megváltozásával lehetne megakadályozni a korrupciót. Nem lehet kizárni ugyanis az összefonódásokat, az elkészítő szakaszban az informális kapcsolatok ápolását, az információk kiszivárogtatását. Várday szerint csak egy új generáció felnövésével, negyven-ötven év múlva érvényesülhetne Magyarországon a tiszta verseny. Az ellenőrzésre független társadalmi szervezetet kellene létrehozni, mivel jelenleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD), az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) sincs kellő apparátusa a vizsgálatokhoz - tette hozzá Várday.

A közbeszerzési eljárásokban tapasztalható szabálytalanságok - mint például a személyre szabott ajánlattételi feltételek - gyakran azért nem derülnek ki, mert a tisztességes versenyben érdekelt ajánlattevők nincsenek tisztában jogorvoslati lehetőségeikkel. Vannak olyan ajánlattevők is, amelyek azért nem kezdeményeznek jogorvoslati eljárást, mert esetleg egy következő pályázaton mellőznék őket, vagy azért nem fordulnak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, mert "nem fér össze az imázsukkal", mint például a pénzintézetek esetében. A legkedveltebb eljárástechnika a nem kívánt ajánlattevők kizárására az, ha az ajánlatkérő nem ad lehetőséget az ajánlatok hiánypótlására. Így akár kisebb formai hibák miatt is érvényteleníteni lehet a jelentkezést, például ha nincs minden oldalon lapszámozás vagy aláírás.

Tavaly 1130 milliárdról döntöttek

2004-ben az állami beruházásoknak, elsősorban az autópálya-építéseknek köszönhetően, valamint a közbeszerzésre kötelezett szervezetek számának bővülése miatt megduplázódott a közbeszerzési eljárások összértéke az egy évvel korábbihoz képest. Az 1130 milliárd forint a GDP mintegy 6 százalékát teszi ki, ami még mindig elmarad az EU régi tagállamainak 15 százalékos átlagától.

A Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezett jogorvoslatok száma tavaly jelentősen, 25 százalékkal, 866 eljárásra nőtt egy év alatt. Jogsértést ezekből 313 esetében állapított meg. Bírságot összesen 478 millió forint értékben vetettek ki, míg 2003-ban ez az összeg 260 millió forint volt. Az utólagos bírság kiszabása ugyanakkor nem jelent visszatartó erőt a szabálytalanságoktól a részvevők számára.