Járai: lehetetlen a 2010-es euró

Lehetetlennek tartja az euró 2010-es bevezetését Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai a Monetáris Tanács hétfői kamatdöntése után tartott sajtótájékoztatót. Az irámyadó alapkamatot 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette a tanács. Elemzők szerint nem várható komoly reakció, mert a piac már beárazta a kamatvágást. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy az év végéig akár 5,50 százalékra csökken a jegybanki alapkamat.

Járai Zsigmond szerint teljességgel lehetetlen az euró 2010-es bevezetése. A jegybankelnök szerint olyan mélyreható változtatásokra lenne szükség az államháztartásban, amelyekre a közeljövőben az MNB nem lát esélyt. "Míg néhány hónappal ezelőtt remény mutatkozott arra, hogy 2008-ra teljesíthetjük az euró bevezetésének feltételeit, most már az elmaradt lépések miatt teljességgel lehetetlen az eredeti céldátum elérése" - mondta Járai Zsigmond.

A jegybank elnöke szerint ez nincs összefüggésben azzal az elszámolási problémával, amelyet az Eurostat jelzett a magyar autópálya-építésekkel kapcsolatos állami kiadások elszámolásáról. Az MNB elnöke szerint az esetleges új céldátumot csak a következő évi választások után tűzheti ki a kormány.

Hat százalékon az alapkamat

A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. szeptember 20-i hatállyal 6,25 százalékról 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat - közölte honlapján a jegybank.

"A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Monetáris Tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot" - indokolta döntését a jegybank. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.

Ötven bázispontot vághatnak év végéig

"A piac számított a kamatcsökkentésre, ezért nem várható jelentősebb reakció" - elemezte a helyzetet az [origo]-nak Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője. Misik szerint a kamatvágás hatására forinterősödés várható délután a bankközi devizapiacon.

Misik szerint várható hogy az év végéig hátralévő két kamatdöntésen is csökkent majd a Monetáris Tanács, egyenként 25 bázisponttal. Az elemző szerint nem elképzelhetetlen, hogy év végére 5,50 pont lesz a jegybanki alapkamat. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az olajárak 60 dollár körül stabilizálódnak, és nem fokozzák jelentősen az inflációt. Misik szerint az állampapírpiacon máris 5,50 százalékkal számolnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője borúlátóbb a kamatvágással kapcsolatban: "A nagyobb kamatcsökkentésnek az ország egyensúlyi állapota, annak igen jelentős kockázatai jelentenek akadályt." - közölte Suppan.

A Takarékbank elemzője szerint az államháztartási hiánycél újabb jelentős túllépése akár az euróbevezetést is elhalaszthatja, ez pedig indokolttá teszi a magas kamatfelárak fennmaradását. Ez az oka annak, hogy nem várható további jelentős kamatcsökkentés, szerencsés esetben 25-50 bázisponttal mérsékelheti az MNB az év végéig a kamatokat - állítja az elemző.

Ebben az évben a Monetáris Tanács már nyolcszor mérsékelte a kamatot: januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal, míg augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra.

A Reuters által megkérdezett elemzők korábban úgy vélték, hogy a Magyar Nemzeti Bank visszatér a korábbi lassúbb monetáris lazítási ütemhez, és 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot hétfőn.