Milliárdokba is kerülhet a tankönyvcsere

Akár milliárdos nagyságrendű kiadást is jelenthet a kiadóknak, ha a tankönyvek kétharmadát le kell cserélni. A könyvek árában ettől függetlenül csak minimális növekedés várható.

Korszerűtlenek és több szempontból használhatatlanok a hazai tankönyvek - állapította meg egy nemrég lezártult vizsgálat. A szaktárca felkérésére végzett felmérés megállapította. a magyar tankönyvek nagyobb része nem helyez hangsúlyt a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások tanítására. A vizsgálat szerint a tankönyvek inkább szakkönyvek, mivel túlburjánzanak bennük a tudományos szakszavak, viszont élmény- és információkínáló szövegek alig-alig fordulnak elő bennük.

Az oktatási igazgatás saját magát minősíti azzal, hogy a tankönyvek kétharmada nem megfelelő - mondta az [origo]-nak Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója. Koller Lászlóné, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint is furcsa, hogy a szigorú minisztériumi jóváhagyási rendszeren átment könyvek, melyeket engedélyeztek, most mégsem megfelelőek.

A tankönyvesek szerint ilyen nagy mennyiségben vadonatúj könyveket kiadni két év alatt nem lehet időhiány miatt; ez akár tankönyvhiányhoz is vezethet. A könyveket át lehet dolgozni (ekkor újra kell engedélyeztetni, ami újabb pénzbe kerül), 1-1 új könyvet be lehet vezetni, azonban egész tankönyvcsaládokat (például matematika könyvet 1-8. osztályig) nem. Koller Lászlóné véleménye szerint egyébként annyira nem rosszak a tankönyvek, mint ahogy azt a szaktárca állítja.

"Egyelőre nincsen jel arra, hogy a tankönyvek kétharmadát ki kellene dobni, hiszen ezek 5 évre szóló érvényes engedéllyel rendelkeznek, melyet a minisztérium szakértői adtak ki" - mondták az [origo]-nak a Műszaki Könyvkiadónál. A kiadó szerint egyébként a kutatás, melyet néhány tankönyvre vonatkozóan végeztek csak el, nem eléggé széleskörű, és hibás lenne belőle korai következtetéseket levonni.

A rendszer nem jó

Az Oktatási Minisztérium a felmérés tapasztalatai alapján megváltoztatná a tankönyvjóváhagyás rendszerét. Meghatároznák, hogy miként alakulhat kor szerint és tananyagok szerint például a szakszavak száma, a mondatok hosszúsága, a főnevek és az igék aránya, vagy a szövegekben előforduló idegen szavak száma.

A tankönyvesek is a konkrét szempontrendszer kialakítását is szorgalmazzák. Természetesen egyetértenek azzal, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a könyvekben előforduló idegen szavak számát, és azzal is, hogy az életkori sajátosságokat figyelembe vevő hosszúságú, bonyolultságú mondatok szerepeljenek a könyvekben. A problémát az okozza, hogy a követelmények ma nincsenek meghatározva.

Nehéz egyébként könnyen automatizálható mutatókat találni a követelmények biztosítására - mondta Demeter László, a Műszaki Könyvkiadó üzletágvezetője. Hiba lenne például egységesen meghatározni, hogy legfeljebb csak 100 karakteres lehet egy mondat, hiszen egyes tantárgyaknál (történelem, irodalom) indokolt lehet a hosszabb mondat is, a magyar nyelv sajátossága miatt. Hiba lenne az is, ha a hivatalnokok azért tartanának jónak egy tankönyvet, mert a betűszám megfelelő.

Hiányzik az egységes szakértői szemlélet

A szakma egyszerűsítené az engedélyezést is: egy szakértői listát szeretnének. A kiadó által a listáról kiválasztott szakértő aztán nyilatkozatot adna arról, ha a tankönyv megfelelő. Ezáltal csökkenthetők lennének a költségek, másrészt a szakértők egységes szakmai szemléletet biztosítanának.

Jelenleg ugyanis a kiadó fizet egyszer lektorálásért pénzt azelőtt, hogy a tankönyv eljutna a minisztériumhoz (amikor nyomdakész lesz a könyv), majd fizet az Oktatási Minisztérium jóváhagyásáért, vagyis a tankönyvlistára való felvételért. Ezután a minisztérium szintén kiadja 2-3 szakértőnek a könyvet. Koller Lászlóné szerint a kéziratokat kellene lektorálni, tényleges szakemberek által, egyszer.

A tankönyvlistára helyezés egyébként (vagyis a minisztériumi jóváhagyás) a Nemzeti Tankönyvkiadó tapasztalatai szerint átlagosan 4-500 ezer forint közötti összegbe kerül könyvenként, de Koller Lászlóné szerint a 700-800 ezer forintos ár sem ritka. A Műszaki Könyvkiadónál évi 10 millió forintot költenek a tankönyvek minősítésére, illetve a lejárt engedélyek meghosszabbítására.

A csere költségeit csak becsülni lehet

Ha a tankönyvek kétharmada valóban cserére szorul, az milliárdos nagyságrendű költséget jelent a kiadóknak - mondta Jókai István, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. vezérigazgatója. A költséget azért nehéz megbecsülni, mert nem mindegy, hogy egy egész tankönyvet, vagy annak csak mondjuk a 10 százalékát kell átdolgozni. Keller Lászlóné szerint egy nagyobb kiadónál ez a költség 100 milliós nagyságrendű lehet, ami akár megközelítheti a milliárdot is.

A kiadók sokat, a Nemzeti Tankönyvkiadó például évente többszáz millió forintot költ fejlesztésre - mondta Jókai István vezérigazgató. Amennyiben az oktatási tárca terve megvalósul, és két évben belül át kell dolgozni a könyveket, az azt jelenti, hogy két éven belül kell elvégezni azokat a fejlesztéseket, melyek egyébként 4-5 évig tartanának. A vezérigazgató szerint azonban ez a tankönyvek árában csak minimális növekedést eredményezhet, hiszen a piac nagy változás nem bír el.

A Műszaki Könyvkiadótól megtudtuk, hogy a hazai tankönyvpiac nagyjából 10-15 milliárd forintos évente, így a feltételezések szerint mindent megváltoztatni is ennyibe kerülne.

Pénz van, de rossz helyen

Nem a könyvek kidobása a megoldás

Magyarországon a tankönyvjegyzéken lévő könyvekre van állami támogatás, a jegyzékre felkerülni azonban pénzbe kerül. Így számos segédkönyvet, munkafüzetet nem tankönyvként adnak ki. A kiadók szerint, ha az engedélyezés állami szolgáltatás lenne, több minden lehetne "tankönyv", amelyre lenne állami támogatás, így szélesebb körhöz eljuthatnának. A tapasztalatok szerint éppen a lemaradó rétegek nem engedhetik meg maguknak, hogy a támogatás nélküli segédanyagokat megvásárolják, illetve nekik kell ár alapján kiválasztani a tankönyveket. A kiadók szerint pénz van, de rossz helyen és rossz struktúrában.