A pénzügyminiszter átadta a jövő évi költségvetés tervezetét Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. A költségvetés általános vitája október 28-án kezdődik, a végszavazás várhatóan december 19-én lesz.
Ez a költségvetés biztosítja az ország felzárkózását, hogy az ország minél hamarabb az Európai Unió átlagához közeledjen - mondta Veres János. A jövő évi költségvetés igazságosabb családtámogatást biztosít, és az adóváltozások következtében mintegy 200 milliárd forinttal több pénzt hagy a vállalkozásoknál, az embereknél - tette hozzá.
A pénzügyminiszter tévedésnek nevezte az a sajtóban megjelent adatot, amely szerint az adósságállomány túllépi jövőre a GDP 60 százalékát. A költségvetés szerint ez 58 százalék. Mint mondta, az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent a hiány Magyarországon.
Veres bízik abban, hogy a parlamenti vita eredményeképpen lényegében ezekkel a főszámokkal tudják elfogadni a költségvetést.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint jövőre a GDP nominális értéke 23.270 milliárd forint lesz. A költségvetés kiadási főösszege a GDP 46,4 százaléka, a bevételi pedig 39,6 százalékát teszi ki.
A hiánycsökkentés mértéke 2005-ről 2006-ra bizakodásra ad okot - válaszolta a pénzügyminiszter az euró 2010-es bevezetését firtató kérdésre. Ugyanakkor decemberig egyeztetéseket folytatnak a gazdasági és szociális partnerekkel az uniós közös pénz bevezetéséhez szükséges feladatokról. A kormány decemberben tesz jelentést az Európai Bizottságnak az a konvergencia program teljesítéséről.
A beterjesztett költségvetés számai
A beterjesztett 2006. évi költségvetési törvénytervezet a költségvetés kiadási főösszegét 7309,0955 milliárd forintban, bevételi főösszegét 5775,7922 milliárd, hiányát 1533,3033 milliárd forintban határozza meg.
Az Országgyűlés honlapján olvasható általános indoklás melléklete szerint a gazdaságpolitika fő célja a modernizáció, a felzárkózás mind a gazdasági teljesítményeket, mind a foglalkoztatás szintjét, mind pedig az emberek életkörülményeit tekintve. E cél csak az EU-átlagnál gyorsabb növekedési ütem fenntartásával, ugyanakkor egyensúlyőrző fejlődési pályán haladva érhető el.
Ezért a magyar kormány 2003-tól alkalmazott és Magyarország 2004. évi konvergencia programjában kifejtett középtávú gazdaságpolitikája növekedésorientált. A program rövid- és középtávon az államháztartási hiány csökkentését, az újraelosztási hányad mérséklését, mint az egészséges növekedés egyik legfontosabb feltételét helyezi előtérbe.