Monetáris Tanács: a pénzügyi rendszer erős

Az euró bevezetése a gazdaság érdekeit szolgálja. A külső és a belső eladósodás megfékezése, a fiskális konszolidáció a gazdaság sérülékenységének mérsékléséhez is szükséges - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) hétfőn.

Elsősorban az államháztartás területén a jelentős túlköltekezés visszafogására van szükség a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, amelyek ugyanakkor a gazdaság fejlődésének harmonikus pályára állítását is szolgálják - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén. A testület közleménye szerint ennek halogatása növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét és a pénzügyi rendszer működési kockázatát. A tanács egyetértett abban, hogy az euró bevezetése a magyar gazdaság érdekeit szolgálja.

A hazai pénzügyi rendszer továbbra is erősnek tekinthető, de vannak kockázatok, amelyek alááshatják a stabilitást - állapította meg továbbá az MNB Monetáris Tanácsa. A Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványhoz készített állásfoglalás felhívja figyelmet arra, hogy a bankok hitelkockázatainak felépülése, valamint a makrogazdasági környezetből származó növekvő kockázatok alááshatják a pénzügyi rendszer stabilitását. A magyar gazdaság sebezhetősége elsődleges forrásának a tartósan magas ikerdeficitet tartják.

A jelentős költségvetési és külső hiány, illetve a növekvő adósság miatt a hazai gazdaság igen érzékeny a - jelenleg még kedvező - külső finanszírozási kondíciók, valamint a külső konjunkturális helyzet esetleges megváltozására, fogalmaz a Monetáris Tanács. Mindezt súlyosbítja, hogy a konvergencia programban is vállalt, és a fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges fiskális kiigazítás elmaradása jelentősen megemeli az euró-bevezetés eltolódásával kapcsolatos kockázatokat.

Az állásfoglalás szerint a konvergencia folyamat megakadása késlelteti a magyar gazdaság egyensúlyi problémáinak megoldását, elbizonytalanítva a befektetőket a jövőbeli kamat- és árfolyam alakulással kapcsolatban, valamint hozzájárulhat a regionális összehasonlításban is kiugróan magasnak tekintető kockázati prémiumok fennmaradásához.

A magyar gazdaság sérülékenységének és külső sokkoknak való kitettségének érdemi mérséklődéséhez szükséges a külső és a belső eladósodottság növekedésének megfékezése, amelyben jelentős szerepet kell játszania a fiskális konszolidációnak - állapította meg a testület.

Pénzügyi stabilitási szempontból kiemelt veszélyforrásnak tekinti az MT a háztartások, valamint a kis- és középvállalatok árfolyamkockázat ellen fedezetlen devizahiteleinek gyors növekedését. A törlesztési terhek esetleges megugrása egyrészt a hitelkereslet gyengüléséhez, másrészt a hitelveszteségek emelkedésén keresztül a hitelkínálat szűküléséhez, illetve a bankrendszer pénzügyi pozíciójának gyengüléséhez vezethet - fűzik hozzá.

Mindemellett az MT úgy véli, hogy a lakosságnak az általa felvállalt kockázatokról nincsen alapos információja, ami tovább erősítheti a gazdasági egyensúlytalanságból fakadó pénzügyi stabilitási kockázatok mértékét. A nem várt veszteségek esetleges realizálódása ugyanis a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalom csökkenéséhez és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának romlásához vezethet. A kisvállalkozások és a lakosság kockázatainak mérséklését ezért kiemelten fontos feladatként kezeli a tanács, amihez az érintett állami intézmények és a piaci szereplők együttműködésére is szükség van - fogalmaznak.

A magán-nyugdíjpénztárak tevékenységének áttekintése alapján a tanács megállapítása szerint kockázatot jelent a banki és biztosítói alapítói háttérrel működő pénztárak nem megfelelő szervezeti formája, amely elsődlegesen az önkormányzati működés problémáiban érhető tetten. A hatékony működés érdekében a tanács szükségesnek tartja a pénztári működés átláthatóságának további növelését és mindezek alapján a magán-nyugdíjpénztárak szabályozásának felülvizsgálatát.