A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten közölte: amíg a nagyfogyasztók mostanra az EU-ban általában szokásos gázárat fizetik meg, addig a lakossági gázár nagyon kevés tagállamban alacsonyabb a magyarországinál.
Utalt arra, hogy a lakossági gázárak eltérése a világpiaci trendektől nem tartható sokáig, ezért a következő fél-egy évben jelentős lakossági gázáremelésnek kell bekövetkeznie.
Parragh László kifejtette, hogy a világpiaci energiaárak jelentős növekedése mellett folyamatosan csökken a lakossági árkompenzáció alapjául szolgáló bányajáradék-befizetés mértéke, ugyanakkor a lakossági fogyasztás nő. Parragh László megjegyezte, hogy a világpiaci tendencia felülírja a magyar gazdaságpolitika törekvéseit. Hozzátette, hogy szakmai javaslatot a politikai helyzet túlfűtöttsége miatt nehéz megfogalmazni.
Az elnök ismertette az MKIK tagvállalatainak megkérdezésével készített felmérést, amelyben a kamara a vállalati körben november elsején emelkedő földgázárak következményeiről érdeklődött a cégeknél. A 19 százalékos drágulás végigfut a gazdaságon és előbb-utóbb áthúzódik a villamosenergia-árakra is - összegezte Parragh László a cégek várható magatartását követő makrogazdasági hatásokat.
Az idén harmadik alkalommal végrehajtott ipari gázáremelés az MKIK szerint 70 milliárd forint költségtöbbletet okozhat a cégek számára, amelyből 50 milliárd forint a belföldön értékesített árukra terhelődik. Ha az áram valóban drágul, akkor 55 milliárd lesz a többletteher, ami összességében 0,5-0,6 százalékpontos inflációs hatással jár. Az elnök hozzátette, hogy az idén összesen 40 százalékos ipari gázár-emelés 1 százalékpontos inflációs feszítést jelent.
A kiosztott sajtóanyagból kiderül, hogy az MKIK szerint jövő tavasszal legalább még egy, mintegy 20 százalékos áremelés válik indokolttá. Ennek oka, hogy a világpiaci földgáz-árak folyamatosan növekedése általában 9 hónapos késéssel jelenik meg az importárban.
Parragh László kitért arra, hogy a világpiaci olajárak az év végére várhatóan 70-80 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi mértéket. Ez az áremelkedés GDP-arányosan 2-2,5 százalékkal rontja a fizetési mérleg egyenlegét, amelyből 0,8-1,2 százalék már az idén, a nagyobbik része jövőre léphet be.
Szólt arról, hogy a magasabb világpiaci árak várhatóan elviszik az 5 százalékpontos áfacsökkentést is, ezért azt a fogyasztók nem érzékelik majd. Az áfacsökkentés hatása 200 milliárd forintra tehető, amely 1,8 százalékkal ugyan csökkenti az inflációt, de az energiaár-emelkedés 1,5 százalékos többletet okozhat.