Energiaárak gyorsítják az inflációt Európában

Az unióban szeptemberben átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,5 százalékkal haladták meg a tavaly szeptemberit. A pénzromlás mértéke az energia drágulása miatt jócskán meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célszámát.

Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben, jelentették az EU statisztikai hivatalában kedden végleges adatként. Az előzetes becslés 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt jelzett szeptemberről. Augusztusban 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.

Az egész EU-ban szeptemberben átlagosan ugyancsak 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben. Augusztusban 2,2 volt a tizenkét havi infláció az EU átlagában is.

Szeptemberben a legkisebb tizenkét havi infláció Finnországban és Svédországban volt, 1,1-1,1 százalékos, és a legnagyobb Lettországban, 7,4 százalékos. Magyarországon, az EU statisztikai hivatalának nyilvántartása szerint, szeptemberben 3,6 százalékosra gyorsult a tizenkét havi infláció az augusztusi 3,5 százalékról.

A szeptemberi infláció, egyértelműen az energia drágulása miatt - szeptemberben tetőzött az olaj ára - jócskán meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célszámát. A maginfláció azonban a múlt hónapban sem jelzett belső inflációs nyomást, habár az EKB lassacskán tartani kezd az energiaárak továbbgyűrűző, tartósabb hatásától.

Az energiaárak nélkül a tizenkét havi infláció szeptemberben csak 1,4 százalékra gyorsult az euróövezet átlagában az augusztusi, júliusi és júniusi 1,3-1,3 százalékról. Szeptemberben az euróövezeti átlagot főleg a szállítás-közlekedés emelte: ott a drágulás, tizenkét hónapra számolva, 6,4 százalékos volt szeptemberben az augusztusi 4,8 százalék után, az energiaárak nélküli inflációt perdig az alkohol és a dohány gyorsította csak: ezek, tizenkét hónapra számolva, 5,6 százalékkal voltak drágábbak, az augusztusi 4,3 százalékos többlet után.

Korábban a legtöbb elemző erre az évre csökkenő inflációt valószínűsített az euróövezet számára, 1,7 százalékos tizenkét havi ütem felé, de az energiaárak emelkedése - a kőolaj eddig több mint 50 százalékos idei drágulása - miatt ez nem igazolódott, habár a maginfláció továbbra is alacsony. Így az Európai Központi Bank tartani tudja rekord alacsony kamatát 2 százalékon - 2003. június óta változatlanul -, annak ellenére, hogy az infláció fő száma meghaladja a bank célját. Azonban a bank elnöke, Jean-Claude Trichet a múlt héten határozottan figyelmeztetett, hogy a bank részéről rendkívüli éberségre van szükség, az esetleges másodlagos inflációs hatások miatt.

Az euróövezetben júliusban 2,2 százalékkal, júniusban 2,1 százalékkal, májusban 2,0 százalékkal, áprilisban, márciusban és februárban egyaránt átlagosan 2,1-2,1 százalékkal, januárban 1,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel azelőttinél. Tavaly szeptemberben 2,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke.

Az egész EU-ban júliusban 2,1 százalékos, júniusban és májusban 2,0-2,0 százalékos, áprilisban, márciusban és februárban egyformán 2,1-2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció.