Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén az MNB. Az irányadó jegybanki alapkamat továbbra is hat százalékon áll. Az alapkamatot 2005 szeptemberében csökkentette rekordmélységűre - hat százalékra - a monetáris tanács. Szakértők a múlt hét folyamán nem jósoltak további kamatvágást. Ezt elsősorban a kedvező maginflációs adatokkal, és a jövőre tervezett áfa-csökkentéssel indokolták.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban számos tényező támogatta az alacsony inflációs környezet kialakulását. A fogyasztói árak szeptemberben 3,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban; a maginfláció éves növekedési üteme 2 % alá került - áll a jegybank közleményében.
Ugyanakkor a tanács arra számít, hogy a jövőben vegyes hatások alakítják majd az inflációs folyamatokat. Bár 2006-ban az áfa-csökkentés számottevően mérsékelni fogja az árnövekedés éves ütemét, 2007-re ez a közvetlen hatás elmúlik. A munkaköltségeket eltérő hatások érik a jövőben, ez irányból fokozódik az inflációs bizonytalanság. Eközben magas maradt az olajár, és a világgazdaságban erősödik az inflációs nyomás. Ezzel együtt jó esély mutatkozik az inflációs cél elérésére.
Bizonytalannak látja a tanács az euró-bevezetést
Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a bizonytalanság a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját illetően. Több olyan hír látott napvilágot, amely kedvezőtlen folyamatok kibontakozására utal.
A kormány az euró bevezetése szempontjából mérvadó maastrichti költségvetési hiánymutató 2005-ös várható értékét felfelé módosította. Bár a korrekció önmagában nincs hatással az eladósodás alakulására, negatív hatással lehet a pénzpiacok konvergencia-folyamatról alkotott képére.
"A piaci szereplők számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetkező évek hiányszámai a korábbi várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulhatnak. A költségvetési törvényjavaslatban kitűzött 2006-os deficitcél a korábbi konvergencia programban vázolthoz képest magas, ráadásul számottevő felfelé mutató kockázatok övezik, ahogyan erre az Európai Bizottság legfrissebb elemzése is rámutatott. A magyar gazdaság távolabb került az euro 2010-es bevezetését lehetővé tevő nominális konvergencia-pályától." - adott hangot aggodalmának a Monetáris Tanács.
A tanács már több ízben hangsúlyozta, hogy a további gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az euró bevezetése.
Mostantól névvel szavaznak
A Monetáris Tanács a jövőben név szerint nyilvánosságra hozza, hogy tagjai közül ki milyen álláspontot képviselt az egyes döntési lehetőségeknél és végül hogyan határozott - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Monetáris Tanács hétfői ülését követően. Járai kifejtette: már a mostani ülésről készített jegyzőkönyv három hét múlva nyilvánosságra kerülő változatából is meg lehet tudni majd, ki hogyan szavazott.
Elmondta: az ülésen két alternatíva közül választhattak a tagok, felmerült a kamatemelés lehetősége is, de a tanácstagok döntő többsége amellett érvelt, hogy az elmúlt hónapok kamatcsökkentési tendenciája után nem lenne helyes egy gyors váltás, helyette a szinten tartás mellett döntöttek túlnyomó többségben.
Kérdésre válaszolva az MNB elnöke kifejtette: elvileg a Monetáris Tanács nem zárta ki az euró 2010-es bevezetésének lehetőségét, de megállapította, hogy az elmúlt időszak folyamatai következtében az ország távolabb került az euró 2010. évi bevezetésének lehetőségétől. "Mi azt szeretnénk, ha 2010-ben Magyarország bevezetné az eurót, nem tudjuk azonban, hogy az ehhez szükséges reformlépések megszületnek-e vagy sem" - hangoztatta az MNB elnöke.