Az európai és egyesült államokbeli magánbefektetői szokásokról és magatartásról félévente hírt adó GfK Befektetési barométer többek között vizsgálja a magánszemélyek vagyoni helyzetét; azt, hogy hogyan fektetnének be 50 000 eurót (az Egyesült Államokban 50 000 dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 000 eurót) és, hogy a befektetett összeg tekintetében mely befektetési típusok pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során, 2005 tavaszán 17 országban mintegy 15 000 személyt kérdeztek meg.
Az egyes háztartások magánvagyonát firtató kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy jelenleg az amerikai háztartások anyagi helyzete a legjobb: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háztartásának magánvagyona meghaladja az 50 000 dollárt.
Az Egyesült Államokat jelentősen lemaradva követi Nyugat-Európa, ahol a válaszadóknak már csak 14 százaléka adott számot hasonló vagyoni helyzetről. Ami viszont meglepő, hogy a saját bevallása szerint 25 000 eurót meghaladó vagyonnal rendelkező válaszadók 4 százalékos aránya Magyarországon magasabb a közép-európai 2 százalékos aránynál. A 25 000 eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező magyar háztartások aránya egyébként a korábbi időszakokkal összevetve 4 százalékon stagnál; a legalacsonyabb, 2 százalékos értéket 2002 őszén érte el.
A meglévő befektetésekre vonatkozó kérdésre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az európaiak többsége - a korábbi évekhez hasonlóan - a kockázatmentes megtakarítási formákat részesíti előnyben szemben a merészebb újvilággal.
Általában elmondható, hogy a nyugat-európaiak megtakarítási kedve változatlan; ebben a térségben a legalacsonyabb a semmiféle befektetést nem eszközlők aránya. A magánbefektetők többsége továbbra is óvatos: 37 százalékuk fektette pénzét kockázatmentes, de ehhez mérten viszonylag alacsony hozamot kínáló rövid lejáratú betétekbe, 13 százalékuk pedig életbiztosításba.
Ezzel ellentétben az amerikaiak legszívesebben továbbra is részvénybe fektetik pénzüket, különösen a 2004 őszi adatok fényében, amikor is egy enyhén csökkenő tendencia indult el. Amíg akkor még minden második amerikai nyilatkozott úgy, hogy pénzét részvényekben, illetve részvényalapokban tartja, most csupán 40 százalékuk adott hasonló választ.
Közép- és Kelet Európában kiemelkedően magas, 66 százalék azoknak az aránya, akik pénzüket nem fektették egyik befektetési típusba sem. A befektetők közül a legtöbben - a válaszadók 19 százaléka - itt is rövid lejáratú betétekbe invesztáltak.
Magyarországon a helyzet hasonló képet mutat: a befektetést egyáltalán nem eszközlők aránya eléri a 72 százalékot. Ezt követik a rövid lejáratú betétekbe invesztálók 10 százalékkal, bár az ezt a megtakarítási formát választók aránya majdhogynem felére esett vissza 2004 őszéhez képest (amikor 18 százalékot ért el). A pénzüket rövid lejáratú betétekbe fektetők aránya idén közel azonos a 2003 tavaszán mértekhez. A második helyet a megtakarítási formaként az életbiztosítást választók foglalják el 7 százalékkal.
Amennyiben "lehetősége lenne 50 000 dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani", az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat). Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 13 százalékot tesz ki. Itt továbbra is a biztonságos rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a megkérdezettek. Közép- és Kelet-Európában némileg magasabb arányt (11 százalék) mutat a kötvények kedveltsége a többi vizsgált régióhoz képest.
A megtakarításokra vonatkozó várakozásokról elmondható, hogy a többség mindhárom régióban fenn kívánja tartani az elmúlt 12 hónapra jellemző megtakarításainak összegét. Az Egyesült Államokban legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy valamivel többet (28 százalék), illetve sokkal többet fognak megtakarítani (12 százalék), mint az előző 12 hónapban.