A képviselők a mintegy 115,4 milliárd eurós büdzsében a tagországok által javasoltnál többet szánnak a kis- és középvállalatok segítésére, kutatási és oktatási programokra, illetve az elmaradottabb régiók gyorsabb felzárkózásának segítését is sürgetik. A költségvetési keret egyébként 6 százalékkal nagyobb a tagországokat képviselő tanács által elfogadott 108, 9 milliárd euróhoz képest.
A strasbourgi plenáris ülésen lefolytatott vitában a magyar képviselők közül Surján László (Fidesz-MPSZ) méltatta, hogy a költségvetési EP-bizottság javaslata szerint 3,7 milliárd euróval többet költhetne az EU az új tagországoknak fontos kohéziós politikára. Fazakas Szabolcs (MSZP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a tervezet elkészítésekor végre nem lehetett találkozni a régi és az új tagországok közötti megkülönböztetéssel. Míg Szent-Iványi István (SZDSZ) a voksolás után azt a módosító javaslatát emelte ki, amely alapján több költségvetési sorhoz kapcsolódik egy "emberi jogi és demokrácia klauzula".
A 2006-os költségvetés kereteit még az 1999-ben megkötött hétéves uniós megállapodás határozza meg, nincs tehát érdemi kapcsolata a jelenleg vitatás alatt álló 2007-2013 közötti keretköltségvetéssel. A bruttó összjövedelem alig 1,04 százalékára rúgó összérték azonban azt jelzi, hogy különösen a gazdagabb régebbi tagországok továbbra is takarékoskodó uniót szeretnének. Az új tagok számára pedig az a kedvező hír, hogy jelentősen emelkedett a felzárkóztatásra szánt összeg.
A terv most visszakerül a tagországokhoz, majd decemberben szavaz róla végérvényesen az EP.
A voksolás után a főösszeg 121,4 milliárd euró lett a kötelezettségvállalásokat és 115,4 milliárd euró a kifizetéseket tekintve.
A mezőgazdasági fejezetben az EP visszaállítaná az Európai Bizottság által javasolt, azonban a tanács által túl magasnak tartott büdzsét. Elutasították a képviselők azt a módosító indítványt, amely kivette volna a tervezetből a dohánytermesztők egymilliárd eurós támogatását, és az összeg egy részéből az EU dohányzás elleni kampányához járultak volna hozzá.
Az EP 200 millió euróval többet fordítana az uniós versenyképességi célok elérésének segítésére. Növelnék a kis és közepes méretű vállalkozások és mindenekelőtt a hatodik kutatási keretprogram támogatását, az oktatási programok közül pedig a Socrates 35 millió, a Leonardo 20 millió, az e-learning 3 millió euróval kapna többet. Az EP többet szánna az EU határain kívülre irányuló regionális programokra és az emberi jogok védelmének elősegítésére is.
A voksolás után Szent-Iványi István áttörésnek minősítette a javaslatára bekerült emberi jogi és demokráciazáradékot, amely szerint a támogatások elosztása során a kedvezményezett országok gazdasági és társadalmi helyzetét a legkevésbé fejlett tagállamok nívójával kell összevetni. Humanitárius segélyek kivételével pedig nem lesz adható támogatás azon államoknak, amelyek nem mutatnak előrelépést a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete területén.
Az EP leszavazta azt a módosító indítványt, amely 175 millió eurót kívánt elvenni a Románia számára előirányzott keretből. Az MSZP közleménye szerint két magyar szocialista képviselőnek, Fazakas Szabolcsnak és Tabajdi Csabának sikerült meggyőznie a frakciókat, hogy pontatlan az az információ, amelyre a benyújtó osztrák képviselő csökkentési javaslatát alapozta. A szóban forgó összeg a határokon átnyúló együttműködést is fedezi, amely a határ menti területeknek, többek között a dél-alföldi régiónak is kulcsfontosságú.
A plenáris ülés ugyancsak jóváhagyta Szent-Iványi és Tabajdi kezdeményezését, amely többletforrásokat irányoz elő az etnikai konfliktusok kezelésére Szerbia és Montenegró területén.
A tervezet előző napi vitájában Surján László úgy vélte, a kitűzött nagy célok - javuló foglalkoztatás, jobb közlekedés, a tudásalapú társadalom, erőteljes kohézió, látható EU-jelenlét a világban - elérésére nem elegendőek a tervezett összegek, de nagyra becsülendő, hogy a tagországokat képviselő tanács, ha csak egy kicsivel is, de föléje ment az összesített GDP egy százalékában megállapított határnak. Az új tagországok számára szerinte is különösen fontos a kohéziós politikára fordítható összeg közel 4 milliárd eurós emelése. "Nem az unióra fordított pénzek megkurtítása, hanem az unió adta lehetőségek jobb kihasználása hozhatja lendületbe a gazdaságot" - szögezte le.
Fazakas Szabolcs - a költségvetés-ellenőrzési EP-bizottság magyar elnöke - a vitában több szempontból is nagy jelentőségűnek minősítette a jövő évi költségvetést, hangsúlyozva, hogy az átmenetet jelent a 2007-2013-as pénzügyi tervhez, s ennek a költségvetésnek a megalkotásában már minden tagállam képviselője az előkészületektől a kivitelezésig egyenlő tagként vett részt. "Először mondhattuk el igazán, hogy a 25 tagállam egyenlő fél, nincs köztünk különbség, és ez rendkívül fontos, hiszen közös Európát csak együtt építhetünk" - emelte ki Fazakas Szabolcs.