Számítási módszeren vitázik az MNB és a PM

Jövőre akár 8,9 százalék is lehet a GDP-arányos államháztartási deficit a Magyar Nemzeti Bank szerint. Így legkevesebb 5,5 százalékos költségvetési kiigazítás kellene az euró 2010-es bevezetéséhez. A Pénzügyminisztérium szerint azonban a jegybank nem a nemzetközi módszertan szerint számol.

Jövőre az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási deficit akár 8,9 százalék is lehet a jegybank szakemberei szerint - hangzott el az MNB által első alkalommal publikált, Jelentés a konvergencia folyamatokról című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzeti Bank által hétfőn közzétett dokumentum alapján ahhoz, hogy az eddigi konvergencia programban bemutatott 2010-es euróbevezetési céldátum tartható legyen, 2008-ig 5,5-7 százalékos költségvetési kiigazítást kellene végrehajtani a GDP arányában.

Az államháztartási reformokat már tovább nem lehet halogatni, azonnali reformokra lenne szükség, de az államháztartásban 2006-ban sincsenek jelek a változásra - hangsúlyozta Járai Zsigmond, az MNB elnöke. A konvergencia jelentés alapján elmondható, hogy Magyarország a tíz újonnan csatlakozott tagállam közül az egyedüli, amely egyetlen egy maastrichti előírást sem teljesít - tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank álláspontja az, hogy Magyarország, az egész magyar gazdaság számára hasznos lenne az euró mielőbbi bevezetése - mondta Járai Zsigmond. A konvergencia folyamatokról készített összegzés alapján azonban elmondható, hogy Magyarország az elmúlt években inkább távolodott az euró tervezett bevezetésétől, minthogy közeledett volna ahhoz. A gondok egyik legfőbb forrását a jegybank elnöke az államháztartás helyzetében jelölte meg. Az államháztartásban a kiadásokat szerinte csökkenteni kellene és szinte azonnali reformokra lenne szükség.

A Pénzügyminisztérium reagálása szerint a jegybank prognózisában a szakértők nem a nemzetközileg elfogadott, ESA 95 szerint számolnak. Ez nem könnyíti meg, hogy egy nyelven beszéljünk - mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára hétfőn.

Némi meglepetéssel olvasták a Magyar Nemzeti Bank konvergencia jelentését, néhány alapvető kérdésben eltér a véleményük, illetve úgy tűnik, hogy bizonyos kérdéseket a jegybank szakértői tévesen látnak - fogalmazott az államtitkár a jegybank konvergencia jelentésével kapcsolatban.

A konvergencia-programban kitűzött költségvetési pályához képest 2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben pedig a GDP 3 százalékát is elérő "csúszás" jelentkezik - állapítják meg az összegzésükben a Magyar Nemzeti Bank szakértői.

A konvergencia jelentés szerint Magyarországon az inflációs ráta átlaga a 2004 októberétől 2005 novemberéig terjedő időszakban 4,1 százalék volt - miközben a referenciaérték 2,4 százalékot mutatott -, az államháztartási deficit pedig 6,5 százalék volt eredményszemléletben a GDP-hez mérten, miközben az itt előírt kritérium 3 százalék.

A jegybanki összefoglaló szerint a bruttó államadósság 60,5 százalékot ért el a 2004. évi GDP százalékában, itt a kritérium 60 százalékos, míg a hosszú távú kamatok az elmúlt egy év során átlagosan 6,8 százalékot mutattak, szemben a referenciaértéknek számító 5,5 százalékkal.

A jegybank számításaira a tárca azzal reagált, hogy az MNB nem a nemzetközi módszertan szerint számol. Az Európai Unióban az általánosan elfogadott módszertan az ESA 95, a jegybank szakértői pedig nem eszerint számolnak. "Ez nem szerencsés. Nem könnyíti meg, hogy egy nyelven beszéljünk. Vagyis a statisztika nyelve az a módszertan nyelve, ők pedig szándékosan egy másik nyelvet beszélnek, úgy tűnik" - mondta Katona Tamás.

Az ország alapvető célja a felzárkózás. Az Eurostat adatai szerint 1995 óta vásárlóerő paritáson az egy főre jutó GDP alapján Magyarország a leggyorsabb felzárkózást mutató ország, ami nem változott meg az elmúlt 2-3 évben - jelentette ki az államtitkár, aki az EBRD hétfőn közzétett jelentésére is hivatkozott, amely szerint idén is Magyarország kapja a legjobb osztályzatot az átalakulási folyamatban az összehasonlítási kategóriában.