A november 10. és 14. között készített felmérés szerint a 10 újonnan csatlakozott EU-tagország közül legkorábban Litvánia, Észtország és Szlovénia hajtja végre a pénzcserét (2007-ben), őket Lettország, Ciprus és Málta egy éves lemaradással követi.
A négy visegrádi ország közül nem meglepő módon Szlovákia lehet az első 2009-ben, majd Csehország 2010-ben válhat az euró-zóna tagjává (bár a költségvetési hiány leszorításával kapcsolatos nehézségek csúszást okozhatnak a dátumban). A sereghajtók mi lehetünk a lengyelekkel 2012-ben.
A hírügynökség legutóbbi, októberi havi elemzői felmérésében ugyanakkor a 13 választ adó szakértő még jellemzően 2013-as bevezetéssel számolt. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzetében ekkora (ráadásul kedvező irányú) változás bizonyára nem következett be. Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a ma közzétett felmérésben volt, aki csak 2015-ben számol a magyar euró-bevezetéssel. A legutóbbi, negyedéves felmérésben 2014 volt a legkésőbbi dátum.
Mivel a napokban megalakult lengyel kormány első embere jelezte, hogy egyáltalán nem sietnek majd a közös fizetőeszköz bevezetésével, és 2010 körül népszavazást terveznek tartani, a 32 megkérdezett közül 18 stratéga megváltoztatta korábbi véleményét a lengyel euró-bevezetés dátumával kapcsolatban.
Érdekes, hogy hazánkban és Szlovákiában is lesznek jövőre parlamenti választások, a különbség az, hogy míg nálunk ez a stratégák szerint fokozott kockázatokat hordoz magában az euró-bevezetési menetrendre, addig Szlovákiában ezzel nem számolnak a szakértők.
Míg északi szomszédunkban az államháztartás hiánya már 2007-re a kritikus GDP-arányos 3 százalék alá süllyedhet, addig ez hazánkban várhatóan csak 2010-ben következik be (ami szintén választási év).
Az elemzők az ERM-II-rendszerbeli középárfolyamunkat 252 forint/euróra prognosztizálták (ezt gondolják fenntarthatónak), amely mind a legutóbbi, augusztusi felméréshez, mind a jelenlegi piaci árhoz képest csak kis eltérést mutat.
A 36 választ adó stratéga szerint 70-70 százalékos az esélye annak, hogy Bulgária és Románia az eredetileg megjelölt időpontban, azaz 2007. január elsején az EU tagjává válik. Horvátország EU-tagságával jellemzően 2010 körül számolnak a stratégák. Szerbia az elemzők többsége szerint 2008 körül megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat a Közösséggel és 2015 körül a tagjává is válhat (2009 és 2020 közötti szóródás a véleményekben). A 28 választ adó szakértő jellemzően 2017-ben számol a törökök EU-tagságával.