Nincs megállapodás az uniós büdzséről

A tagországokat képviselő tanács és az Európai Parlament nézeteltérései miatt nem tudtak megállapodni péntek hajnalig tartó ülésükön a költségvetési ügyekért felelős uniós miniszterek a jövő évi EU-költségvetés számaiban.

A költségvetés azon ügyek közé tartozik, amelyekről az Európai Parlament (EP) hivatott dönteni a miniszteri tanács előterjesztése alapján. Az eredeti költségvetési javaslat az összesített uniós GDP alig több mint egy százalékára rúgott. Az EP azonban saját első szavazásán ezt nem tartotta elégségesnek, és egyes területekre - például a külpolitikai kérdésekre, a kis- és középvállalatok segítésére, kutatási és oktatási programokra, illetve az elmaradottabb régiók gyorsabb felzárkózásának segítésére - a tanácsnál nagyobb összegeket fordítana.

Október végén az EP-képviselők mintegy 115,4 milliárd eurós büdzsét szavaztak meg, 6 százalékkal többet a 108,9 milliárd eurós tagországi tervnél. A brüsszeli találkozóról kiszivárgott hírek szerint most a két álláspont közötti eltérés számszerűleg már alig érte el az egymilliárd eurót, sőt az ülés végére százmilliós nagyságrendre süllyedt.

A magyar delegációt vezető Katona Tamás pénzügyi államtitkár elmondása szerint "nem túl nagy összegekről, inkább az elvekről, illetve a gyakorlat kimunkálásáról van szó".

A végső megoldás előkészítése a jövő héten technikai szinten folytatódik, de a döntésre minden valószínűség szerint még december 17. előtt, az utolsó parlamenti ülésnapot megelőzően sor kerül.

Az uniós szabályok szerint, ha nincs elfogadott költségvetés, akkor a következő évben az előző év büdzséjének számait viszik tovább, minden hónapra annak egytizenkettedét juttatva, amíg megállapodás nem születik. Mivel a jövő évi tervben az ideinél magasabb összeg szerepel, ez a változat Magyarországnak kevésbé lenne kedvező.

Ez a szabály érvényes arra az esetre is, ha a jövő év végéig nem sikerülne megállapodni a 2007-2013 közötti hétéves büdzséről. A szóban forgó periódust ekkor a 2006-os számokkal kezdené az EU. Sok tagország - különösen a felső kiadási határt az össztermék egy százalékában maximálni kívánó nettó befizetők - ezért is tartják fontosnak elképzeléseik mostani megvédését.