Csalás és lopás a biztonság illúziója mellett

A magyar vállalati vezetők zöme valószínűtlennek tartja, hogy cégük gazdasági bűncselekmény áldozata lehet, ennek ellenére a megkérdezettek zöme a nemzetközi átlagnál nagyobb arányban tapasztalt ilyen eseményt vállalkozásánál - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó hálózat kedden közölt felmérésében szereplő, 75 magyarországi vállalat vezetőinek 69 százaléka szerint valószínűtlen, hogy szervezetüket gazdasági bűncselekmény kockázata fenyegetné a következő öt évben. Ezzel szemben a felmérésben részt vevő cégek egynegyede vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két év során, ráadásul azok a magyar válaszadók, akiknek a cége ellen bűncselekményt követtek el, átlagosan 8,8 esetről számoltak be, ami magasabb a Közép-Kelet-Európában tapasztalt, átlagos esetszámnál (6,7) és a világátlagnál (7,9) is.

Magyarországon a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik a legtöbb gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai hajtják végre azokat. Ez nem meglepő, mivel egy adott cég dolgozójaként, a visszaélések elkövetői jól ismerik az adott üzleti vállalkozást, beleértve a visszaélések megakadályozására hivatott rendszerek erősségeit és gyenge pontjait is. Érdekes, hogy a bennfentes elkövetők magyarországi válaszadók által jelzett 58 százalékos aránya jóval magasabb, mint a közép-kelet-európai régióban összesített, 28 százalékos arány.

A magyarországi válaszadók úgy vélik, hogy a korrupció és a megvesztegetés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felderített törvénytelenségek zöme csalás, lopás és hűtlen kezelés. A felmérés szerint a gazdasági bűncselekmények tipikus elkövetője 30 és 40 év közötti, felsőfokú végzettségű férfi. Az elkövetők között viszonylag nagy arányban vesznek részt közép- és felső vezetők. Az elkövetés leggyakoribb oka a luxus életvitel finanszírozásának igénye, előfordulását sokszor ösztönzi az alacsony kísértési küszöb és külső személy együttműködése.

Magyarországon a kézzelfogható visszaélések által, a vállalatoknak átlagosan okozott pénzügyi károk összege több, mint 170 millió forint. A felmérésben résztvevő magyarországi cégek 17 százalékának 1 millió dollárt is meghaladók (több mint 212 millió forintos) a veszteségei. A válaszadók által jelzett, legnagyobb mértékű veszteségek csalásból származtak. Az eltűnt vagyon mindössze 32 százalékát sikerült kézre keríteni. A visszaélésekről szóló kérdésre, a megkérdezett vállalatok 48 százaléka jelezte, hogy voltak "járulékos veszteségei", például presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának visszaesése, valamint üzleti kapcsolatok megromlása formájában.

Azoknál a vállalatoknál, amelyek a felmérés során azt közölték, hogy már követtek el ellenük valamilyen komoly vétséget, többnyire belső vizsgálatot indítottak az adott ügyben. A bennfentes elkövetők 61 százalékát elbocsátották állásukból és legtöbbször feljelentést is tettek ellenük, akár büntető, akár polgári eljárás formájában.

A visszaélések felső vezetéshez tartozó elkövetőit, nem csak ritkábban bocsátották el tettük miatt, mint a náluk alacsonyabb beosztásban dolgozókat, hanem büntetőjogi feljelentést is ritkábban foganatosítottak ellenük. Ez azért is okot ad az aggodalomra, mert a fentiek tanúsága szerint a bennfentesek által elkövetett visszaéléseket, nagyrészt felső vezetők követik el.

Annak ellenére, hogy a megkérdezett vállalatok egyre jobban bíznak saját kockázatkezelési rendszereikben, a véletlennek ugyanolyan nagy szerepe van a visszaélések feltárásában, mint a belső ellenőrzésnek. Ha viszont a véletlen ilyen jelentős tényező lehet a visszaélések feltárásának folyamatában, akkor óhatatlanul felmerül az a nyugtalanító gondolat, hogy az ismertté váló bűncselekmények, esetleg csupán a "jéghegy csúcsát" jelentik, miközben sok más visszaélésre soha nem derül fény.