Több illetékes s nem utolsósorban az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet is utalt a közelmúltban ennek lehetőségére. Juncker szerint azonban az emelés nem feltétlenül szükséges, bár hozzátette, hogy a pénzügyminiszterek és az EKB között nem alkukérdés a kamatszint.
Juncker nincs egyedül a kamatemelés látszólagos ellenzőinek táborában. A legfejlettebb, köztük az eurózóna országait is tömörítő OECD éppen friss jelentésében intett a pénzpolitika szigorításától a gazdasági fellendülés törékenysége miatt az euróövezetben. Kedden a francia kereskedelmi miniszter és Grasser osztrák pénzügyminiszter is a kamatemelés ellen foglalt állást.
A várhatóan 25 százalékpontos emelést az OECD vezető közgazdásza viszont azzal vetette el kedden, hogy nem lenne érdemi hatása. Szerinte ilyen csak a kamatdöntések folyamatának van, azaz a 25 pontos növelést követnie kellene továbbiaknak.
Az EKB 2003 júniusa óta nem változtatott irányadó kamatán, ami azóta 2 százalékos. Ez idő alatt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED viszont csaknem tucatszor emelte fel rátáját, egészen 4 százalékig. Trichet szerint most kész a lépésre az EKB is, mérsékelten járva el, elsősorban az infláció kordában tartására tekintettel. Az euróövezeti infláció azonban az őszi hónapokban fokozatosan lassul, igaz, 2,2 százalékos szintjével túllő az EKB hivatalos 2 százalékos célszámán. Ám Trichet úgy véli: a megelőzés jobb a kezelésnél.
Az EU gazdasági biztosa, Joaquin Almunia nem jósolt, hanem leszögezte: neki nagyon kedvező képe van az EKB kamatpolitikájáról. Az EKB segítette a stabilitást, és a legjobb feltételeket biztosította (eddig) a növekedéshez.