Nem okozott meglepetést a gazdasági elemzők és a tőkepiac szereplői számára a pénteken nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram. A kormány ugyanis - rövid ideig tartó bizonytalanságot követően - már korábban kiállt az euró 2010-es bevezetése mellett. Ráadásul minden érdemleges politikai erő - legalább szavakban - támogatja ezt a célt. A terv megvalósításának esélyeiről azonban eltérően vélekednek a gazdasági szakemberek.
Nehezen, de megvalósítható a kormány legújabb konvergenciaprogramja - véli Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte nem csak gazdasági, de politikai kényszer is egyben a terv végrehajtása a jövőre hivatalába lépő kormány számára. A kutató okfejtése szerint ugyanis, ha sikerül a programot végrehajtani, akkor az előnyt biztosít a kormánypártoknak a 2010-es választásokon, a terv kudarca viszont hátrányt okoz nekik.
A GKI szakértője úgy véli, hogy a célok eléréséhez 2006-ban jelentős költségvetési korrekcióra, 2007-2008-ban pedig gyökeres államháztartási reformra van szükség. Ezek keretében olyan kellemetlen intézkedések is várhatók, mint a gázár jelentős emelése és az államigazgatás átszervezése. A változások eredményeképp a gazdaság és a jövedelmek gyorsabban nőhetnek majd.
Kevesebb, mint 50 százalék esélyt ad az új konvergenciaprogram megvalósulásának Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Szerinte a jövő évi deficitcél elérésére egyáltalán nincs esély. Így a következő években az államháztartási hiánynak évenként a GDP 1,4 százalékánál is nagyobb mértékben kellene csökkennie.
A kutató úgy véli, a konvergenciaprogramot az Európai Unió vezetői nem fogják hitelesnek tartani. Azt pedig csak reméli, hogy a tőkepiac a választások miatt ad még egy év esélyt az országnak a reformok elindítására. Szerinte 2007-ben dől el, hogy 2008-ban teljesülnek-e az euró bevezetésének feltételei, és az ezt előirányzó program nem a jelenlegi terv lesz.
Elegendőek a mindenkori kormány eszközei a konvergenciaprogram végrehajtására, a politikai eltökéltség azonban eddig sohasem volt meg hozzá - állítja Barcza György, az ING Bank elemzője. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy eddig minden alkalommal külföldről érkező nyomásra volt csak hajlandó jelentő költségvetési szigorításokat bevezetni a kormány.
Szerinte a hosszú távú reformok önmagukban nem elegendőek az új konvergenciaprogram megvalósításához. Az államháztartás hiányának évente a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékát kitevő csökkentéséhez ugyanis minden esztendőben 300 milliárd forint feletti kiadáscsökkentésre volna szükség. Az állami alkalmazottak számának százezer fővel történő csökkentésével ennek az összegnek a fele sem spórolható meg. A szakértő szerint ezért jelentős költségvetési kiadáscsökkentés mellett az adóbevételek növelésére is szükség van.