Egyedül nehéz találmányhoz pénzt szerezni

A magyar emberek 15-20 milliós összegekhez  szoktak, az EU azonban megvalósítható terveket akar, ezért a mainál jóval nagyobb, milliárdos léptékben kell gondolkodni a találmányoknál. Egyedül azonban nem sok esély van erre, érdemes lehet azonban egyetemekkel felvenni a kapcsolatot.

Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz (NKTH) fordulhat az, akinek ötlete, találmánya van, de nem rendelkezik a piacosításhoz elegendő pénzzel. A hivatal állami és EU-s pénzek elosztásával segíti a feltalálókat, fejlesztőket. A pályázatok - amennyiben az ötlet megfelelő - üzleti terv elkészítéséhez, cég létrehozásához, prototípus elkészítéséhez-legyártásához nyújtanak forrást.

A pénzösszegek léptékén azonban változtatni kell. A 2007-13 közti EU-költségvetéssel olyan nagy összegek áramlanak a szektorba, amelyek elköltése adott esetben komoly gondot okozhat.

"A magyar emberek 15-20 milliós összegekhez szoktak, az EU azonban megvalósítható terveket akar, ezért a mainál jóval nagyobb, milliárdos léptékben kell gondolkodni" - figyelmeztet Dr Boda Miklós, az NKTH elnöke. Boda az [origo]-nak elmondta: a hivatal megkezdte a felkészülést 2007-re. Megszüntetik az olyan kis támogatásokat, amelyeket az Unió - méretüknél fogva - nem tud értelmezni. A jövőben együttműködést keresve kell majd pályázni: egyetemeknek és cégeknek közösen kell dolgozniuk azért, hogy a kutatók nagyobb pénzekhez is hozzájussanak.

Nem minden esetben van szükség azonban pályázatokra. Egyes, Magyarországon jelen lévő multi cégek maguk néznek körül az egyetemeken. A győri Audi gyár például a város Széchenyi István Egyetemével, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemmel tart fenn kapcsolatot. "Ez egy rendkívül sokoldalú kapcsolat" - magyarázza a modell működését Lőre Péter, az Audi kommunikációs igazgatója. "Együttműködési szerződést kötöttünk a két egyetemmel. Ennek egyik része a kutatás-fejlesztés, emellett ösztöndíjakat biztosítunk diákoknak és professzoroknak egyaránt, valamint laborokat szerelünk fel."

Lőre elmondta: a kutatás-fejlesztésben az Audit konkrét problémák megoldása érdekli. Az olyan problémák, amelyeket gyáron belül nem tudnak, vagy nem akarnak megoldani, ezek egy éve már az egyetemekre kerülnek. "Egyelőre egyoldalú a kapcsolat, olyan tekintetben, hogy az egyetemet megbízzuk a probléma megoldásával, majd ha készen vannak, kifizetjük a munkadíjat" - ismerteti Lőre a bürokráciamentes megoldást.

Egyetemisták oldhatják meg a problémákat

Az együttműködésből azonban nem csak az Audi profitál: az egyetemi hallgatókat és fiatal professzorokat olyan problémamegoldó gondolkodásra szoktatják, amellyel különben nem feltétlenül találkoznának az egyetemen, hiszen a cégnél megoldandó feladatok 85-90 százaléka műszaki jellegű. Jelenleg hat részprobléma megoldásán dolgoznak az egyetemeken. Csak egy példa: egyetemi hallgatók kutatják a minimálkenés alkalmazási lehetőségeit a motorgyártás forgácsolási technológiáiban. Amennyiben sikerrel járnak, egyetemük milliós nagyságrendű fizetségre számíthat. Lőre Péter szerint a fiatal kutatók számára szintén fontos, hogy láthatják, ahogy a gyárban, rövid időn belül alkalmazni kezdik az általuk kidolgozott módszereket. Ugyanakkor a kapcsolat részben biztosítja a gyár fiatal mérnök-utánpótlását is.