A Monetáris Tanács (MT) november 28-án tartott, legutóbbi kamatdöntő ülésén 13 tag volt jelen, és egyhangúan döntöttek a kamat változatlanul hagyása mellett - áll az MT ülésének rövidített jegyzőkönyvében, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6 százalék maradt, ez a kamatszint szeptember 20-tól van érvényben. Az év elején 9,50 százalék volt a jegybanki alapkamat, amelyet kilenc egymást követő alkalommal csökkentett a Monetáris Tanács.
A testület december 19-én tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon terjedőben az a vélemény, hogy ismét változatlan marad a kamatszint. Ennek az ülésnek a rövidített jegyzőkönyvét 2007. január 13-án teszik közzé.
A tanács tagjai a gazdasági és pénzügyi folyamatok megítéléskor egyetértettek abban, hogy a gazdasági folyamatok jelenleg látható tendenciái alapján elérhetőnek látszik a 2006-2007-es inflációs cél.
Egyesek kiemelték, hogy az infláció csökkenésében a monetáris politika számára központi jelentőségű maginfláció történelmi mélypontra süllyedése játszotta a meghatározó szerepet. A maginfláció az év második felében éppúgy 1,4 százalékra csökkent, mint az euró-övezetben. Ebben a növekvő piaci verseny és az erős forintárfolyam mellett szerepet játszott a belföldi kereslet szerkezetében végbement kedvező változás, a fogyasztás növekedésének visszafogása is.
A nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága továbbra is nagy, így a magyar gazdaság külső finanszírozásának feltételei jelenleg kedvezőek. A magas olajárak miatt erős külső inflációs nyomás érte a magyar gazdaságot, de ennek hatását más tényezők - elsősorban a nemzetközi verseny - nagyrészt ellensúlyozzák.
A kedvező inflációs előrejelzés azonban a korábbiaknál nagyobb fokú bizonytalanságot tartalmaz. Különösen a második évre vonatkozó előrejelzés kockázatát emeli, hogy ma még nem látható világosan, milyen módon számolódnak fel a világgazdaság és magyar gazdaság egyensúlyi feszültségei.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy óvatos kamatpolitika indokolt. A nemzetközi befektetői környezet esetleges romlása és a nagy központi bankok várható kamatemelései a forinteszközök kockázati prémiumának emelkedését és a kamatkülönbség csökkenését vonhatják maguk után. Ilyen körülmények között a forint alapkamatának további mérséklésére a tanács tagjai nem látnak lehetőséget, ezért az alapkamat szinten tartását látták helyénvaló és óvatos magatartásnak.