A luxusmárkák hozzánk is megérkeznek

Lassan a hazai piacra is beszállingóznak a nemzetközi mércével is abszolút luxusnak számító ruházati márkák. Az igazi "kékvérű" brandek megjelenése jelzésértékű - az elkövetkező egy-két év markánsan átrajzolhatja a ruházati kiskereskedelem felső kategóriáját képviselő márkák világpiacitól alaposan eltérő hazai rangsorát - számol be a Népszabadság.

Ma már a luxuskategóriát képviselő termékeknek 95 százalékban magyar vevőkörük van, azonban ami egy londoni üzletben 1500-2000 fontba is kerülhet, arra Magyarországon nagyon nehéz vevőt találni. Itt inkább a piacon jól pozicionált, de minőségben gyengébb kategóriába tartozó márkákkal kell versenyezni. Az igazi, nemzetközi mércével mért luxus ott kezdődik, ahol a magyar elit által vásárolt High and Fashion kategória véget ér.

A luxusból egy átlagos konfekcióöltöny öt-hatszázezer forintba kerül, egy bőrkabát ára nagyjából egy-másfél millió forint. Ezeknél a termékeknél a rendkívül magas minőségű alapanyagok mellett a munka száz százalékig kézzel készül, ami komoly hozzáadott értéket jelent. Egy luxusöltöny az eladók szerint befektetés is, mivel ezeket a ruhákat olyan klasszikus elegancia és vonalvezetés, illetve színvilág jellemzi, ami jóval lassabban megy ki a divatból.

Az igazi luxust megtestesítő márkák ma már Prágától Moszkváig jelen vannak a fővárosok legfényűzőbb bevásárlóutcáiban. Prágában már nagyjából tíz éve települtek le ezek a cégek, miután a városvezetés a történelmi belvároson belül kimondottan luxus jellegű sétáló- és bevásárlóutcákat alakított ki.

Budapesten ilyen utca egyelőre nem létezik. A hazai köztudatban "elit bevásárlóutcaként" élő Váci utca valójában a jó minőségű középkategóriát képviselő boltok utcája, miként a plázák felsőbb szintjeire tömörült márkák is csak nálunk számítanak felső kategóriásnak. Igaz, itthon az áraik is sok esetben 30-40 százalékkal meghaladják a külföldieket.

Budapesten a szuperluxus kategóriában az első fecske az Európában 14 saját üzlettel rendelkező Brioni volt, amely 2004 júniusában a Gresham-palotában, a Four Seasons Hotelben nyitotta meg üzletét. Piaci szereplők úgy vélik: az első luxusüzlet önmagában még nem csinál nyarat, mivel a Brioni a Four Seasons exkluzív környezetére és annak külföldi vevőkörére épít. Látkóczki Edit, a Brioni itteni üzletvezetője szerint ez igaz, azonban az itteni nyitásban nagy szerepet játszott Budapest regionális jelentősége, a piac várható további erősödése.

A Brionit 2005 februárjában az Ermenegildo Zegna követte. Az Andrássy úton megnyílt üzletet hazai vállalkozó üzemelteti franchise-ként. Magyari Tamás, a cég itteni ügyvezető igazgatója - bár még egy év sem telt el a nyitás óta - megkockáztatja, hogy az eredeti elgondolásuk életképesnek bizonyult ezen a piacon. Szerinte egy ilyen jellegű üzlet, mint a Zegna nyitásához szükséges nagyjából százmilliós befektetés a hazai piacon viszonylag rövid idő alatt is megtérül, bár azt is bele kell kalkulálni, hogy a luxuscégek is 5-7 évente arculatot váltanak, ami újabb komoly, az alaptőke akár 50 százalékát is elérő befektetést jelent a franchiser részéről.

A Zegna megtelepedését követően, mint arról már korábban írtunk, szintén az Andrássy úton nyitja meg 2006 áprilisában a Louis Vuitton Moët Hennessy (LVMH) csoport a Louis Vuitton márkával első budapesti üzletét. Részleteket egyelőre nem tudni a Louis Vuitton bolttal kapcsolatban. A piaci szereplők, és Magyari is azt mondja: annyi bizonyos, hogy a LVMH megjelenése stratégiai jelentőségű, és várható, hogy az "maga után vonzza" a többi nagy nemzetközi luxusmárkát is. Ennek kapcsán korábban a magyar sajtóban hírek röppentek fel arról, hogy az angol Burberry is érdeklődik a magyar piac iránt, sajtóinformációk szerint a vállalat korábban kinézte magának az Andrássy úton lévő Divatcsarnokot. Azonban a nevének elhallgatását kérő forrásunk állítja, hogy ez egyelőre várat magára, 2006-ban még valószínűtlen a Burberry magyarországi piacra lépése.

- A vásárlót rá kell nevelni a valódi minőségre - hangsúlyozza Alessandro Farina, az 1997-ben alapított Alessandro & Co. budapesti nemzetközi szabászat és divatáruüzlet tulajdonosa. Meggyőződése, hogy a betelepülő luxusmárkáknak jótékony hatásuk lehet a hazai piacra, mivel segítik tájékozódni a hazai vásárlót arról, hogy mi a valódi minőség.

Farina korábban többször is megpróbált nemzetközi luxuscégeket becsalogatni Budapestre. Azonban akkor még a megcélzott nagy nevek az exkluzív környezetben lévő nagyméretű, legalább ezer négyzetméteres üzlethelyiségek hiánya és a hazai öltözködési szokások miatt sorra elálltak a budapesti üzletnyitástól.

Magyari Tamás, a Zegna itteni ügyvezető igazgatója szerint a hazai elitnek az autó és a lakás a státusszimbólum, ruhára egyelőre jóval kisebb mértékben hajlandó költeni. Az a nagyon szűk réteg, amely ruházatban is lépést akar tartani a világszínvonallal, többnyire Bécsbe, Párizsba, vagy újabban Prágába vagy éppen Kijevbe járt ki bevásárolni - mert volt szocialista szomszédainknál is viszonylag hamar nyitottak a nagy nemzetközi luxuscégek saját üzletei.

Alessandro Farina mindenesetre úgy véli: azzal együtt, hogy lassan itthon is kialakulóban van egy olyan, nemzetközi színtéren mozgó üzletemberekből álló réteg, amely egyre nyitottabb a magas minőséget képviselő ruházati termékekre, a hazai piac továbbra is meglehetősen vékony. Szerinte a Budapestre betelepülő cégeket inkább a hosszú távú stratégiai meggondolások vezérlik. A luxusbrandek sajátja, hogy jóval hosszabb a kifutási idejük, mint az alacsonyabb kategóriába tartozó termékeknek, és ezek a cégek sokkal inkább évtizedekre, mint évekre terveznek előre.

A Cushman & Wakefield Healey & Baker nemrég publikált tanulmánya azt közli, hogy a luxuscégeket eddig elsősorban az üzlethelyiségnek alkalmas nagyobb, legalább ezer négyzetméteres helyiségek hiánya tartotta vissza a budapesti nyitástól. Magyari ehhez azt is hozzáteszi: ezek a cégek tipikusan kizárólag saját tulajdonú üzlethelyiségben nyitnak boltot, annál is inkább, mert a legtöbb luxusmárka, mint a Zegna presztízse nem engedi meg azt, hogy egy már megnyitott boltját bezárják, még akkor se, ha az üzlet veszteséges. Ilyenkor az anyacég ameddig tudja, segíti a helyi vállalkozót, vagy maga veszi át az üzlet vezetését.

A Cushman & Wakefield szerint az olyan ingatlanberuházások révén, mint az ING Vörösmarty téri fejlesztése vagy a korábbi Luxus Áruház különálló üzlethelyiségekké történő átalakítása, az elkövetkező egy-két évben kb. 20-25 ezer négyzetméternyi új üzletterülettel lehet számolni. A tanácsadó cég tanulmánya Budapesten az Andrássy útat, illetve a Deák Ferenc utcát említi luxusutca-esélyesnek. Itt ráadásul a bérleti összegek átlagosan 40 százalékkal olcsóbbak, mint a Váci utcában, amely hosszú távon megmarad a középkategóriás márkáknak.

Az igazi luxusmárkák számára fontos az exkluzív környezet, a bevásárlóutca atmoszférája, története, a megfelelő kategóriát képviselő szomszédok, ami minimálisan High end Fashion, de annyi bizonyos, hogy egy luxusmárka nemhogy nem települ egy médium vagy prémium kategóriájú üzlet mellé, de az esetek többségében azokkal még csak egy utcába sem.

Magyari azt mondja, hogy további problémát jelentett a megfelelő hazai átvevő vagy üzemeltető hiánya.

- Az eddigi hazai tapasztalatok szerint az üzemeltetők - tisztelet a kivételnek - többnyire eladási szemléletűek, rövid távon gondolkodnak, nem úgy működtetik az üzletet, ahogy az adott márka megkívánja, és sokszor az is jellemző, hogy az adott márka olcsóbb, azaz külföldön már kifutott modelljeit hozzák be - sokszor a külföldinél 30-40 százalékkal magasabb áron. A magas kategóriába tartozó ruháknál egyszerűen nem működik a "vedd és vidd" szemlélet - állítja Magyari.

- Ebben a kategóriában a vásárlással nem egyszerűen egy ruhát, hanem magabiztosságot, stílust, életfelfogást adunk el. Ha a vásárló belép egy ilyen boltba, teljesen más kiszolgálást, bensőségesebb hangulatot igényel.

A luxusmárkákra jellemző, hogy a vásárlóikkal egészen bensőséges kapcsolatban vannak. Kevésbé tudott, hogy ha valaki a világ bármelyik pontján betér egy Zegna boltba, és vásárol valamit, akkor bekerül egy zártláncú számítógépes adatbázisba, és a következő alkalommal akár a világ egy másik részén lévő Zegna boltban már méretének megfelelő ruhát ajánlanak neki, vagy ha a vevő éppen Magyarországon tartózkodik, akkor az itteni üzletvezető hívja fel, ha számára megfelelő öltöny érkezett valahonnan.