Erről Szalay Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde 2004-ben került a HVB Bank vezette konzorcium többségi tulajdonába, ezzel a Bécsi Tőzsde szakmai irányítása alá. Az új tulajdonos és a pesti tőzsde vezetőségének tervei alapján, idén, november 2-án, a Budapesti Árutőzsde beolvadt a Budapesti Értéktőzsdébe. Később az egyesült börzébe szeretnék olvasztani a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt-t (Keler). Az így létrejövő részvény-kibocsátással, további tőkét vonhatna be és a Bécsi Tőzsdével közösen, képes lehetne szövetségbe tömöríteni és közös irányítás alá vonni a régió több börzéjét is.
Ennek az elképzelésnek a megvalósulását akadályozza, hogy a tőkepiaci törvényt az Országgyűlés váratlanul úgy módosította, hogy a Keler többségi tulajdonosa, csak állami, többségi tulajdonban álló cég lehet. Szalay Berzeviczy Attila elfogadhatatlannak tartja, hogy a politika olyan döntést hozott, amely kizárólag tulajdonosi hatalom megtartásával képes elérni céljait. Szerinte, ezzel a gondolkodásmóddal a tőzsdét is államosítani lehetne.
Az idei évben elért 40 százalék feletti, átlagos árfolyam-emelkedés mellett, rekordbevételt és rekordnyereséget ért el a tőzsde - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. A tőzsde nettó nyeresége ugyanis idén, várhatóan megközelíti a 2 milliárd forintot, ami csaknem duplája az előző évinek. A börze árbevétele pedig 3,4 milliárd forint fölé emelkedett, az előző évi 2,1 milliárd forintról. A tőzsde napi átlagforgalma, 2005-ben 18,6 milliárd forint volt, ami minden idők legmagasabb forgalma. A forgalom szinten maradásával számolva, a tőzsde 2006-ban 1,5 milliárd forintos nyereséget tervez.