Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) nem munkaviszonyt vagy vállalkozói viszonyt, hanem adózási formát jelent - mondta Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője egy munkaügyi kérdésekről rendezett keddi sajtóbeszélgetésen.
Az ekhó a tervek szerint választható lesz mind a munkaviszonyból, mind az egyéni vagy társas vállalkozásból, mind a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek adózásához. Feltétel, hogy a magánszemély adózó és kifizetője a jövedelem egy része után az általános szabályok szerint fizesse meg az adó- és járulékterheket. Amennyiben ez a rész eléri az adott évben érvényes minimálbér összegét, akkor a további jövedelemnél 25 millió forintig az ekho szerinti adó- és járulékfizetés választható.
Ha ez a rész kevesebb a minimálbérnél, akkor a 25 millió forintnál is arányosan kisebb jövedelemre választható az ekho. Amennyiben például az általános adó- és járulékterhet viselő rész a minimálbér 10 százaléka, akkor a további 2,5 millió forintos jövedelemig választható az ekho.
Az általános adó- és járulékterhet vállaló jövedelemrész teljes egésze számításba vehető majd a nyugdíj kiszámításánál, az ekho szerint adózó résznél viszont csak 50 százaléka, mert ez esetben az adózó és kifizetője is alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizet.
Az általános teherviselésű jövedelem után természetesen a táppénz is jár, míg az ekhóval adózó rész után - mivel itt a járulék is alacsonyabb - nem. Az ekho után csak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe. A fizetett szabadság abban az esetben jár az ekho szerint adózónak, ha jövedelmét vagy jövedelme egy részét munkaviszony keretében szerezte.
A adózó 15 százalék, a kifizető 20 százalék ekhót fizet, ezzel a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat teljesítik.
A sajtóbeszélgetésen Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta, hogy az ekho kedvezményébe csak olyan szakterületek vonhatók be, amelyek szerepet vállalnak alkotmányos alapjogok érvényesítésében. Ilyen alkotmányos alapjog a művészeti alkotószabadság, a sajtószabadság. A törvénytervezet ezért erre a két szakterületre javasolja az ekho alkalmazását.
A miniszter szerint az eva helyett csak azok választják majd az ekhót, akiknél teljesen egyértelmű a színlelt szerződés, és a munkáltató a jövő év júliusától már számíthat az ezzel együtt járó szankciókra.