Moszkva szerint Ukrajna továbbra is gázt lop

A Gazprom orosz gázmonopólium azzal vádolja Ukrajnát, hogy az továbbra is lopja a gázt az Európába irányuló vezetékekből. Az orosz gázmonopólium szerint az európai szállítás helyreállítása befejeződött. Az Európai Unió tagjai  ugyanakkor önálló energiapolitika megteremtését sürgetik. A nyugat-európai sajtó szerint Oroszország a gázzal való zsarolással igen komoly fegyverhez juthat az EU-val szemben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: a történtek miatt nem várható gázáremelés.

Tovább lopja Ukrajna a Nyugat-Európának szánt gázt a Gazprom orosz gázmonopólium szerint. A Gazprom azzal vádolja az ukránokat, hogy engedély nélküli kiszivattyúzzák a területükön keresztülhaladó vezetékekből a gázt. "Ukrajna továbbra is lopja a gázt, és az elmúlt nap folyamán 118,7 millió köbmétert lopott el. A Gazprom ezúttal is kárpótolja majd európai felhasználóit, de ezt nem folytathatja a végtelenségig, és Ukrajnának mindenképpen fizetnie kell majd ezért" - jelentette ki Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője.

Kuprijanov egyúttal megerősítette, hogy "az Európába irányuló szállítások helyreállításának munkája gyakorlatilag befejeződött, és a Gazprom teljesíti minden kötelezettségét európai fogyasztóival szemben". Egy sor közép-európai ország jelentette be kedden, hogy helyreállt az oroszországi gázszolgáltatás. Horvátországban. Szlovákiában, Ausztriában és Magyarországon egyaránt bejelentették, hogy helyreállt a gázszolgáltatás, és ismét a szerződésekben foglalt mennyiségű gáz érkezik a vezetékeken.

Eközben Mihail Fradkov orosz miniszterelnök arra kérte az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára az orosz-ukrán gázárvitában. Az Interfax ügynökség által közölt üzenetben Fradkov azzal fenyegetett, hogy az európai gázszállítások csökkenése "tényleges veszéllyé válik", amennyiben nem sikerül dűlőre jutni az ukránokkal a gázvitában.

Gyurcsány: Nem lesz gázáremelés

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarország eredményesen kezelte az újévi gázellátási krízist. A miniszterelnök a kormány több képviselőjével, a Mol vezetőivel és az orosz nagykövettel folytatott megbeszélését követően elmondta: hétfő este óta Magyarországra a Gazprom és a Mol közötti szerződés szerinti mennyiségben és nyomással érkezik a gáz. "Ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, mert a konfliktust kiváltó orosz-ukrán alapvita még nem lezárt" - mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök közölte: az orosz-ukrán gázvita miatt a hazai erőművek egy részénél végrehajtott tüzelőanyag-átállás következtében jelentkező többletköltségek okán nem lesz gáz- és áramáremelés.

Magyarországon nem emelkedik a gáz ára

"Nem létezik olyan forgatókönyv, a legrosszabbat is beleértve, amelyben Magyarországon ne tudnánk biztosítani a lakosság és a közintézmények gázellátását" - hangoztatta a kormányfő, hivatkozva a Mol vezetőitől kapott tájékoztatásra. Hozzáfűzte: az országban rendelkezésre álló kereskedelmi tárolói kapacitások, az ott lévő gáz mennyisége garantálni tudja, hogy még a mostaninál hidegebb napok esetén is egészen biztosan nem kell ilyen korlátozásra felkészülni.

Gyurcsány Ferenc megjegyezte: Magyarország konkrét írásos javaslatot tesz az osztrák EU-elnökségnek, hogy intenzív uniós munka kezdődjön el az elmúlt években már formálódó közös energiapolitika mielőbbi kialakítására.

Saját energiapolitika kell az EU-nak

Az Európai Unió számára a gázvita mindenképpen intő jel, nyilvánvalóvá vált ugyanis az EU függése a külső energiaforrásoktól - így az orosz gáztól is. A francia külügyminiszter az eset kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak minél előbb saját energiapolitikát kell kialakítania - tudósít az MTI. Philippe Douste-Blazy sürgette Moszkvát és Kijevet, hogy állapodjanak meg az orosz földgázszállításokról. A két ország vitájáról és annak az Unió tagországait sújtó következményeiről szólva megjegyezte: "Lehetetlenség politikai uniót létrehozni úgy, hogy az az energiatényezőt, napjaink legfontosabb tényezőjét ne foglalja magába."

Az európai energetikai önállóság, az orosz gázellátás függőségétől való megszabadulás szükségességét szorgalmazta a brit, a francia és a német sajtó, amelyben kedden az orosz-ukrán gázháború szerepelt a címlapok többségén. "A gáz Oroszország politikai fegyvere egy új hidegháború keretében" - állapította meg a brit The Times. A brit lap szerint Oroszország számára is komoly veszéllyel járhat a gázzal való zsarolás - a lap az 1973-as olajválságra utalt a kijelentéssel, amely végül az arab országoknak okozott nagyobb károkat.

A Kreml a gázzal zsarolhatja Európát

"A Nyugatnak ellen kell állnia az orosz erőpróbának" - szögezte le a konzervatív Daily Telegraph, és úgy vélte, hogy a Kreml magatartása nem más, mint "gazdasági reváns egy volt szovjet köztársaság ellen, amely ki merte nyilvánítani diplomáciai függetlenségét Oroszországgal szemben, és Nyugat-Európa felé tekintett".

A balközép irányzatú The Independent szintén "az európai kontinensnek az orosz gáztól való ijesztő függőségét" hangsúlyozta. "Lehet, hogy Oroszország már nem katonai óriás, de az energiagazdálkodás területén szuperhatalom lett" - írta a lap.

A francia L'Humanité nyugtalanítónak nevezte az orosz lépés brutalitását. "Olyan, mint egy nyílt energiaháború első felvonása" - állapította meg a kommunista lap, külön kiemelve, hogy mindezt egy olyan ország tette, amely most vette át a "világ urainak", a G8-nak a soros elnökségét. "Az energiahordozókban gazdag országok az új évszázadban vitathatatlan hatalomra tesznek szert, és ez visszaélésekre is csábítja őket, mint ahogyan ez Oroszország esetében bekövetkezett" - elemzi a helyzetet a lap. Ugyanezt a vészharangot kongatja meg a baloldali Libération "Putyin nyomást gyakorol" című cikkében. A lap szerint figyelmeztetni kellene az oroszokat, hogy "az ukázok ideje lejárt".

A német balközép irányzatú Süddeutsche Zeitung rámutatott: "Jóval az előtt, hogy az olaj- és a gázkészletek kimerülnének, a hiány már megmutatkozik az árnövekedésekben, ezek pedig a politikai és gazdasági hatalom eszközei. Ma Ukrajna az áldozat, de senki nem mondhatja meg, hogy az ügy nem érinti-e Nyugat-Európát."

Ki kell kerülni Ukrajnát

Új vezetékre van szükség

A jelenlegi helyzet veszélye abban rejlik, hogy az orosz gáz kilencven százaléka Ukrajnán keresztül érkezik Közép- és Nyugat-Európába. Az Európai Unió tagállamai közül nem egy még Ukrajna 40 százalékánál is nagyobb mértékben függ az orosz földgáztól. Elsősorban az újonnan csatlakozott országok vásárolják az energiahordozót nagy mennyiségben Oroszországtól. Az Európai Unióba irányuló összes gázimport mintegy harmada származik a Gazpromtól.

A legkiszolgáltatottabbak a balti államok, Szlovákia és Finnország - ezek az EU-tagok teljes gázszükségletüket az oroszoktól vásárolják. Nincs jobb helyzetben Bulgária (94 százalék), valamint Görögország (92 százalék) sem. Csehország, Magyarország a gázszükséglet közel háromnegyedét veszi a Gazpromtól, az osztrákok és a lengyelek a gázkészlet kétharmadát szerzik be Oroszországtól.

A helyzet megoldása az lenne, ha az EU gázvezetékei kikerülnék Ukrajnát. Az alternatív útvonal Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül vezet. Az elszigetelt Lukasenko elnök mindig is jó kapcsolatra törekedett Moszkvával, ezért nem várható, hogy a Kreml a most vasárnapihoz hasonló szigort alkalmaz majd Minszkkel szemben. A gázvezeték 2006 végére elérheti a 33 milliárd köbméteres kapacitást. Van egy kisebb vezeték a Fekete-tenger alatt Törökország felé - ez azonban csak évi 16 milliárd köbméter kapacitású. Létezik egy terv, amely szerint a Balti-tenger alatt vezetnék a gázt közvetlenül Németországba.

Az ukrán-orosz gázvita növeli az érdeklődést a Törökországból Ausztria felé tervezett Nabucco gázvezeték iránt, amely csökkenti Európa függőségét az orosz gáztól. A vegyesvállalat jelenleg a lehetséges vevőkkel tárgyal. Bécsben június végén írták alá a vegyesvállalat létrehozatalára vonatkozó megállapodást a nemzetközi Nabucco földgázvezeték megépítésében érdekelt vállalatok: a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a magyar Mol, az osztrák OMV Gas és a román Transgaz.

Az Ausztria és Törökország között tervezett 3300 kilométeres gázvezeték Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európa irányába az alsó-ausztriai Baumgarten érintésével, építési költsége a jelenlegi elképzelések szerint mintegy 4,6 milliárd euró lenne. A vezeték a tervek szerint 2011-ben kezdene üzemelni. A vezeték 20-30 milliárd köbméternyi gázt szállíthat évente, és a végleges építési költségek is a szállítási kapacitás függvényében alakulnak.