A befektetőket nyugtatják Izraelben

Bizonytalanság uralja az izraeli piacokat Ariel Saron miniszterelnök agyvérzésének hírére. Saron betegsége azért teremt különleges helyzetet, mert megtorpant az a fellendülés, amely a miniszterelnök agyvérzése előtt rekordmagasságba röpítette az izraeli tőzsdét. Az országba igen nagy mennyiségű külföldi tőke áramlott, a befektetőket elsősorban a technológiai részvények érdeklik. A kérdés csak az, folytatódhat-e a gazdasági fellendülés Saron nélkül is.

Ariel Saron miniszterelnök agyvérzése csütörtökön komolyan megrázta az izraeli tőzsdét. A piacon a hirtelen beköszöntött bizonytalanság ellenére nem alakult ki pánik: TA-25 tőzsdeindex kezdeti, 6,2 százalékos zuhanása zárásra 3,9 százalékra mérséklődött. A sékel ugyan 1,5 százalékot esett a dollárhoz képest, azonban a nap végére visszakapaszkodott korábbi helyére.

Pánik tehát sehol nincs, a külföldi befektetők azonban - akik az utóbbi években igen fontossá váltak - elbizonytalanodni látszanak, az utóbbi napokban nem folytatták azt a tevékenységet, amely Saron agyvérzése előtt néhány órával történelmi csúcsra repítette a TA-25 indexet. Az izraeli tőzsde 2005-ben 33 százalékot emelkedett.

Az izraeli gazdaság fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak azok a külföldi befektetők, akik New Yorkban vásároltak nagy tömegű izraeli technológiai részvényt. Saron miniszterelnök betegsége, és a március 28-án esedékes parlamenti választások azonban komolyan elbizonytalaníthatják a külföldieket.

A befektetési bankok Izraelből és külföldről egyaránt aggódó érdeklődők százairól tettek jelentést az utóbbi napon. "A körülményekhez képest a piac eddig jól működik, Izrael [nemzeti] bankja pedig továbbra is követi az eseményeket" - próbálta megnyugtatni a befektetőket Stanley Fischer az Izraeli Nemzeti Bank vezetője pénteken. Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes is nyugtatni igyekezett a közvéleményt, amikor kijelentette: nem várható változás a makroökonómiai, és a fiskális folyamatokban.

Nem véletlenül próbálja mindenki a külföldi befektetőket nyugtatni: az utóbbi év során 2 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a Tel Aviv-i tőzsdére - duplája a 2004-es összegnek. Az Izraeli technológiai részvények kereskedelmében a külföldi befektetők jelenleg 30-40 százalékos részt birtokolnak, noha néhány évvel ezelőtt a befektetések alig 10 százaléka érkezett külföldiektől.

A technológiai jellegű külföldi befektetések az utóbbi években komolyan csúcsra járatták az izraeli gazdaságot. Izrael gazdasága 2005-ben ért el újra a 2000-es, intifáda előtti szintet, sőt meg is haladta azt: a GDP növekedése 5,2 százalékos volt. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a viszonylagos biztonság megteremtése után hogy high-tech cégek invesztáltak az országba - 2005-ben összesen mintegy 11 milliárd dollár értékben - írja a BusinessWeek.

A gazdasági bizonytalanság a szélsőségeseknek kedvez

Saron kormánya az utóbbi két év folyamán nem csak a palesztinokkal foglalkozott - szigorú gazdasági reformokkal teremtettek befektetőbarát környezetet. Rendbe tették a nyugdíjrendszert, és csökkentették a cégeket terhelő adókat. Csökkentették a közszolgáltatások mértékét és igen komoly privatizációs hullámot indítottak el: eladták a Bezeq Telekomot és a Leumi Bankot. Sokan bírálták ugyanakkor politikáját, mert a megszorításokkal tovább mélyítette a szakadékot szegények és gazdagok között.

A márciusi választásokra Saron teljesen új politikai csoporttal, a Kadima párttal akarta megmérettetni magát. Kérdés azonban, hogy az emberek akkor is a saroni politikát folytató Kadimára szavaznak majd, ha március 28-án már nem Ariel Saron áll a párt élén. Ha a bizonytalanság elhúzódik, azt Izrael frissen felpezsdült gazdasága is megszenvedheti.

Ha a gazdaság bajban van, az öngyilkos merényletek árnyékában kialakított törékeny béke is oda lehet. A palesztin területek gazdasága tulajdonképpen teljes egészében Izraeltől függ. Ha Izraelben leszálló ágba kerül a gazdaság, azt a palesztinok érzik majd meg először. Egy a palesztin területeket súlyosan érintő gazdasági válság pedig ismét a radikálisok malmára hajthatja a vizet.

Barsi Szabó Gergely