Paksnak jó ideig nincs alternatívája Magyarországon, a megújuló energiaforrások alacsony használati aránya miatt. A paksi erőmű 1860 megawatt teljesítményű. Az erőmű élettartamát elvileg 2017-ben meg kellene hosszabbítani, a zöldek szerint azonban erre nem lenne szükség, ha addigra megfelelő szintet ér el az alternatív energiaforrások használata. Magyarország esetén a víz- a szél- a geotermikus- és a napenergia jöhet szóba.
A megújuló energiaforrások hasznosítása az ország energiaszükségletének 2,2 százalékát fedezte 2004-ben. Paks a magyar energiaigény 40 százalékát elégíti ki. A heéyzet azonban nem annyira elkeserítő, ugyanis az alternatív energiaforrások használata azonban megháromszorozódott 2004 folyamán.
A Magyarországon képződő biomasszából évente 40 millió tonnát lehetne felhasználni energiatermelésre - ez fedezné a hazai energiaigény egyharmadát. Pécsett kilencmilliárd forintért épült 50 megawatt teljesítményű biomasszaerőműben 350 ezer tonna fát égetnek el évente - a pécsi kazánból 38 darabot kellene építeni, hogy kiválthassuk Paksot.
Hatékony lehet a szélerőmű is, Burgenlandban például az energia hatvan százalékát ezzel állítják elő. A Magyar szélenergia Társaság szerint csak Győr-Moson-Sopronban 7000 megawatt szélkerék-kapacitás létesülhet. Egy megawattnyi szélkerék-kapacitás ára 250 millió forint. Magyarországon összesen 10 000 kereket kellene felállítani ahhoz, hogy a paksi erőműre ne legyen szükség - írja a Népszabadság.
A geotermikus energia szempontjából hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik. Az országban sok helyen vannak melegvíz-források, amelyek hőjét hasznosítani lehet. A hozzáférhető hő azonban viszonylag alacsony hőmérsékletű, miközben a hatékony áramtermeléshez nagy nyomású és magas hőmérsékletű gőzre van szükség. Emiatt a geotermikus energiából áram előállítása csak speciális esetekben képzelhető el. A vízi energia sem jöhet szóba: politikai okok miatt nálunk nem épülhet ugyanis vízi erőmű.