Haladékot kaptunk Brüsszeltől

Szeptemberig hagyott időt az európai bizottság a konvergenciaprogram átalakítására. A bizottság konkrét kiadáscsökkentéseket követel a kormányzattól. A módosított magyar konvergenciaprogram szerint 2006-ban 4,7 százalékos hiány várható - ezt Brüsszel túlzott mértékűnek tartja.

Az Európai Bizottság szeptember 1-i határidőt szabott meg Magyarországnak az euróövezeti csatlakozási menetrendről szóló konvergenciaprogramja átalakítására. A bizottság, amely a magyar költségvetés hiányát túlzott mértékűnek tartja, konkrét kiadáscsökkentéseket vár el. A konvergencia-jelentés egyébként egy négylépcsős folyamat, melynek első állomásaként az Európai Bizottság foglalkozott vele, ám a végső szót január 24-én a pénzügyminiszterek tanácsa mondja ki. Az értékelést ma az EU gazdasági biztosa, Joaquín Almunia ismertette az Európai Bizottsággal.

A jelentés - amely már a Pénzügyminisztérium birtokában van - elismeri a magyar gazdasági folyamatokat, a gyors növekedést, a makrokereteket, az export, a beruházás és a jövedelmek gyors növekedését, valamint egyetért a kormány céljaival. A korábban Portugáliával szemben alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a bizottság a választások előtt nem hoz olyan döntést, amely befolyásolná a belpolitikai viszonyokat. A bizottság semmiféle szankciót nem helyezett kilátásba Magyarországgal szemben.

A magyar konvergenciaprogram szerint a tavalyi, fölfelé módosított hiánycél - eredményszemléletben, ESA95 szerint 6,1 százalékos volt, az idén 4,7 százalékos, jövőre 3,3 százalékos, 2008-ra 1,9 százalékos. Az államháztartás tavalyi, helyi önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya 984,4 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka, közölték a Pénzügyminisztériumban csütörtökön. A hiány a prognózisnál mintegy 40 milliárd forinttal lett kisebb: az eredeti törvényi előirányzat 1022,6 milliárd forint volt. A pénzforgalmi hiányt a GDP 4,6 százalékára várta a pénzügyi kormányzat.

A Pénzügyminisztérium múlt heti közleménye szerint a végleges eredményszemléletű mérleg elkészítése és lezárása még néhány hónapig eltart. Az államháztartás uniós módszer szerinti hiánya, figyelembe véve a nyugdíjreform miatti kiadásokat, nem haladja meg a GDP 6,1 százalékát; vagyis e téren is teljesül a hiánycél.

Brüsszel még tavaly a konvergenciaprogram módosítására kérte a magyar kormányt, ugyanis a 2006-os büdzsétervezetből "hiányoznak a kiadások csökkentését célzó fontos szerkezeti reformok" - állt az Európai Bizottság közleményében. A módosított program december elején jutott el Brüsszelbe. E szerint a 2006-os, 1,4 százalékos hiánycsökkentés után 2007-ben és 2008-ban is ugyanekkora mértékben csökken majd az államháztartás hiánya. Ennek következtében 2008-ra 3,4 százalékos hiánnyal kell számolni, ez azonban a nyugdíjreform figyelembevételével - amit ekkor 40 százalékban lehet megtenni - 2,9 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan 2008-ban 60 százalék alatt lesz az államadósság mértéke, és az elvárt szinten az infláció, így a kormány elképzelése szerint beléphetünk az ERM 2-be.

A módosított konvergenciaprogram azonban nem győzte meg sem az Uniót, sem a nagy nemzetközi elemzőket: a legélesebben a Fitch reagált a magyar adatokra. A londoni elemző visszaminősítette a magyar államadósságot A kategóriáról BBB+-ra. A Fitch szerint a hatalmas deficit miatt csak 2014-ben léphet be Magyarország az eurót használó államok sorába. Hasonlóan 2014-es dátumot lát reálisnak a JP Morgan is.

A magyar költségvetési hiánnyal 2005. szeptember 16-án kezdődtek a problémák. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ugyanis bejelentette: nem könyvelhetők el államháztartási bevételként az eurócsatlakozás kritériumainak vizsgálatánál használt uniós módszertan (ESA 95) szerint azokat a tételek, amelyek az autópálya-építés költségvetésen kívülre helyezése nyomán befolytak vagy befolynak a büdzsébe.

Magyarország nem tagja az euróövezetnek, ezért a háromszázalékos deficithatár be nem tartása miatt nem fenyegeti közvetlen pénzbüntetés, szemben a legnagyobb szabálysértő Németországgal és Franciaországgal. Az EU ugyanakkor szankcióként megkurtíthatja az országnak szánt fejlesztési pénzeket, segélyeket. Az európai növekedési és stabilitási paktumban foglalt büntetéseket egyelőre nem alkalmazta a magyarokkal szemben az Európai Tanács. Ráadásul a rossz teljesítmény az euró bevezetésének csúszásával és ennek negatív gazdasági hatásaival is megbosszulja magát.