Elemzők szerint nem változik az alapkamat

Marad a hatszázalékos alapkamat a monetáris tanács hétfői ülésén az [origo] által megkérdezett elemzők szerint. A szakértők egybehangzóan állítják: az inflációs adatok és kilátások akár kamatcsökkentést is indokolnának, azonban az államháztartás és a forint helyzete nem indokolja, hogy a monetáris tanács hozzányúljon a hat százalékhoz. A reuters elemzői sem számítanak változásra, ugyanakkor 2013-ra várják az euró bevezetését.

Nem számít változásra Barcza György, az ING elemzője. Barcza szerint az idei évben számítani lehet majd kamatemelésre, de a monetáris tanácsban olyan vélemények is vannak, amelyek akár további kamatvágást is indokoltnak látnak. Barcza ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy választási évben inkább a kamatemelés a jellemző tendencia. Az ING elemzője nem számít arra, hogy a monetáris tanács mostani kamatdöntésén változtat az alapkamaton. Sokkal inkább indokolt lenne a testületnek akkor lépni, amikor már ismertek az áfacsökkentés inflációra gyakorolt hatásai - véli Barcza György.

Változatlan kamatszintre számít Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Vojnits szerint jelenleg sem a hosszú távú inflációs kilátások, sem pedig a rövid távú makrogazdasági tendenciák nem indokolják a kamatemelést. Vojnits szerint az áfacsökkentés a maginflációra lehet hatással, ez indokolhat módosítást, azonban a monetáris tanács csak az első negyedév végére jut majd kellő mennyiségű adat birtokába, hogy eldöntse, szükséges-e emelni.

Marad a hat százalék - állítja Török Zoltán, a Raffeisen Bank vezető elemzője. Török szerint semmi sem indokolja a változást. Az inflációs adatok kedvezően alakultak, és a kilátások is jók, ez önmagában kamatcsökkentést indokolna, azonban az államháztartási hiány kedvezőtlen helyzete miatt nem várható, hogy a monetáris tanács hozzányúl az alapkamathoz. Szintén a változatlan kamat mellett szól, hogy jelenleg külföldi tényezők - a régióban elsősorban a lengyel helyzet - irányítják a pénzpiaci folyamatokat.

Semmilyen változásra nem számít a piac - állítja Benkő István, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője. Benkő szerint az inflációs adatok kedvezőek ugyan, azonban a büdzsé és az esetleges forintgyengülés továbbra is nagy kockázatot rejt. Benkő szerint a monetáris tanács az első negyedév végén vagy a második negyedév elején szánhatja rá magát a kamatmódosításra.

A monetáris tanács 2005 augusztusában kezdte el a kamatcsökkentést, az akkori kamatdöntésen 50 bázisponttal 6,25 százalékra küldték le az alapkamatot. Ezt követően szeptemberben újabb 25 bázisponttal csökkentették az irányadó alapkamatot. Igaza lett az akkori elemzőknek, az alapkamat hónapokig nem mozdult, mind a mai napig hat százalékon áll. Kamatemelési nyomás akkor nehezedett leginkább a testületre, amikor december elsején az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte az évek óta 2 százalékon tartott alapkamatát.

A Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők sem számolnak azzal, hogy a monetáris tanács megváltoztatná az alapkamatot. Az elemzők ugyanakkor elmondták: 2013-ra várják az euró bevezetését.

A válaszadók szerint az új kormány jelentősen csökkentheti a hiányt első teljes évében, de a várakozások szerint ez csak arra elég, hogy Magyarország 2013-ban, a tervezetthez képest három éves késéssel vezethesse be az eurót. A felmérés január 16. és 18. között készült, 13 résztvevővel. A megkérdezettek valószínűbbnek tartják, hogy a jegybank következő lépése kamatcsökkentés lesz, választóvonalnak az országgyűlési választások időpontja látszik. Hozzátették, hogy eltekintve a jelentős piaci kockázatoktól az inflációs kilátások akár a jegybanki kamat további leszállítását is megengednék.

Az elemzői konszenzus szerint az áfa felső kulcs csökkentésének köszönhetően januárban tovább lassul az éves infláció, a decemberi 3,3 százalékról 2,4 százalékra, majd az év utolsó hónapjára 2 százalékra csökkenhet. Bár jövőre az áfa-kulcs csökkentésének hatása eltűnik az indexből, az infláció mégis az MNB és a kormány 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat: éves átlagban 2,95 százalék a konszenzus, jövő decemberre 2,7 százalék.

Az elemzők hangsúlyozzák azonban, hogy ha a nemzetközi befektetői hangulat jelentősen romlik, akkor kamatemelésre kell számítani, ennek időpontja azonban előre nem látható. Az elemzők szerint a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzését jelentősen bizonytalanná teszik a választások.

Az Európai Bizottság a múlt héten szeptemberig adott időt arra, hogy Magyarország részletezze tervét az euró 2010-es bevezetésére, beleértve az államháztartási hiány csökkentésének módját - emlékeztetnek. Az idei hiányt illetően nem változott az elemzőknek az a várakozása, hogy a nyugdíjreform költségei nélkül számított eredményszemléletű deficit elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 7,9 százalékát, tehát jelentősen magasabb lesz a tavaly felfelé módosított 6,1 százalékos célnál.

Barsi Szabó Gergely