Minden eddiginél dinamikusabb növekedés jellemezte a befektetési alapok piacát 2005-ben - jelentette be Temmel András, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A legnagyobb növekedést az ingatlanalapok és a vegyes alapok produkálták tavaly. Az ingatlanalapokban elhelyezett vagyon 263 százalékkal 361,58 milliárd forintra nőtt. A vegyes alapok bővülése még ennél is nagyobb volt: az itt elhelyezett, tavaly év végén 62,23 milliárd forintra rúgó összeg 493 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 10,99 milliárd forintot.
Az összes, közel 1900 milliárd forintnyi, befektetési alapokban elhelyezett vagyon 76,4 százalékkal volt több, mint a 2004. év végi 1,064 milliárd forint. Ugyanakkor a magyarországi befektetők hagyományosan kockázatkerülő magatartását támasztja alá, hogy miközben az összes alaptípusban 30 százalék feletti növekedés volt megfigyelhető az elmúlt évben, a részvényalapokba helyezett pénz csak 29 százalékkal, a 2004 végi 25,117 milliárdról 32,586 milliárd forintra emelkedett.
Az alapok tavalyi éves átlagos hozamai hozták a papírformát, és a részvényalapok hozták a legtöbbet - mondta a BAMOSZ főtitkára. A hazai ingatlanalapok 11,12 százalékot, az európai ingatlanalapok 7,8 százalékot hoztak a befektetők konyhájára. A forint alapú befektetési alapok közül legalacsonyabb hozamot a likviditási és pénzpiaci alapok hoztak - az előbbi 5,75, az utóbbi 6,58 százalékot -, míg a rövid kötvényalapok hozama 7,39 százalékos volt.
A hazai kötvényeket tartalmazó hosszú kötvény alapok 7,17 százalékot fialtak, az euró alapúak 7,43 százalékot. A kiegyensúlyozott vegyes alapok közül a hazai papírokba fektetőknek 19,16 százalék, a kelet-közép-európaiaknak 19,55 százalék volt a hozamuk.
Jelentős különbségek vannak a magyarországi és az európai befektetési alapok vagyonának megoszlása között - mondta Temmel András. Magyarországon a legtöbb pénzt - a teljes vagyon 37 százalékát - kötvényalapokban tartják, míg Európában ez az arány átlagosan 20 százalék. A pénzpiaci alapok 32 százalékos súlyukkal lényegesen meghaladják a 14 százalékos európai átlagot, ugyanakkor a magyarországi alapok vagyonának mindössze 7 százalékát helyezték részvényekbe, miközben Európában a részvényarány 29 százalék.