A kedvező inflációs kilátások nyomán ismét fontolóra lehet venni az alapkamat enyhe mérséklését - mondta a Reutersnek Neményi Judit, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja. A testület befolyásos és a hírügynökség által a "galambok" közé sorolt, tehát kevésbé szigorú pénzpolitikát, és alacsonyabb kamatszintet szorgalmazó tagja szerint a kedvező inflációs helyzet és a stabil forint - más tényezők mellett -, megengedné a kamatpolitika módosulását.
Bihari Péter, a monetáris tanács másik tagja alapvetően egyetért kollégájával, ám óv az elhamarkodott lépésektől. A Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: az elmúlt hetekben csökkenő pályára álltak a hozamok, a forint stabilan erős, oldódott a piaci bizonytalanság. Szerinte a befektetői megítélés jóval stabilabb, mint ősszel volt, az amerikai emelést és a várható európai szigorítást már beárazták a piacok. Ugyanakkor a helyzetet továbbra is törékenynek tartja, amit a piacon időnként látható vehemens reakciók mutatnak, melyek azonban pár nap alatt lecsengenek.
Az elemzői vélemények azonban kevéssé tartják valószínűnek a közeli - akár csak minimális, azaz 25 bázispontos - csökkentést. Békési Ilona, az Aegon szakértője rövid távú szemléletnek tartaná a pusztán az inflációra alapozott esetleges kamatcsökkentést.
A jegybankári nyilatkozatot meglepődéssel fogadta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki a Napi Online-nak azt mondta, hogy amennyiben a globális befektetői hangulat a jelenlegi szinten marad, vagy javul, akkor elvben lehetőség van a kamatcsökkentésre, az infláció ugyanis megengedi. Ugyanakkor a költségvetési helyzet rossz, ami a kamatcsökkentés ellen szól.
Egy darabig nem várható változás a kamatszintben - véli Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője. Szerinte a forint jelenlegi árfolyamától messze vannak azok a szintek, ahol lépni kellene. Emelés 260-265 forintos euró alatt nem várható, a másik irányban pedig nem valószínű a 245 körüli euróárfolyam közeli elérése. Szerinte az inflációs kilátások ugyan valóban kedvezőek, de e mögött egyszeri hatások állnak. A jegybank deklarálta is, hogy ilyen jellegű változásokra nem reagál. A monetáris politika szempontjából a 2007-es inflációs kilátások relevánsak.
A nemzetközi hangulat romlására számít a következő időszakban, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte fontos kérdés, hogy ezen belül Magyarország megítélése miként alakul. A vezető elemző szerint az inflációt a 260 forintos eurókurzus sem rontja, így erről az oldalról valóban lehet tere a lazításnak, de kamatcsökkentést legfeljebb az év utolsó hónapjaiban vár.
Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szerint meg kell várni, hogy mindenkiben tudatosuljon az alacsony infláció, az első egy-két hónap konkrét adatai alapján esetleg elképzelhető egy minimális kamatcsökkentés. Márciusban akár ezt meg is teheti a jegybank - fogalmazott Pintér András, hangsúlyozva: nem ez legvalószínűbb, inkább arra lehet számítani, hogy a jegybank óvatos marad és csak később csökkent.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy ha a következő kormány nem rukkol elő hiteles deficitcsökkentő programmal, úgy a kamatemelést sem lehet kizárni. Békési szerint ebben az esetben komolyabb gyengülés várható, amelynek nyomán akár 200 bázispontos szigorítás is lehetséges. Ha az új kormány nem lát hozzá sürgősen az államháztartás rendbetételéhez, akkor újabb leminősítésekre, gyengülő forintra és emelkedő hozamokra lehet számítani.
Ha elmarad a szinte mindenki által várt - s a politikai pártok által is szükségesnek tartott - költségvetési kiigazítás, de fennmarad a jelenlegi befektetői hangulat, egyelőre nem alakul ki válsághelyzet. Vagyis a rosszabb esetben várható hozamemelkedés és forintgyengülés "nem lesz veszélyes mértékű". Más elemzők szerint a kedvező inflációs környezet elviekben lehetővé tenné, hogy a jegybank rövid távon csökkentse a kamatot, ám az MNB várhatóan inkább csak a választások után lép.