Komolyan megviselheti Dánia gazdaságát a Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant botrány. Egyes iszlám országok bojkottot hirdettek a dán árukra. Irán bejelentette: nem adnak ki export-engedélyeket dán termékre, és büntetővámokkal sújtják a meglévő készleteket. A Muzulmán Ulémák Nemzetközi Szövetsége még januárban hívta bojkottra a dán és a norvég termékek ellen a világ moszlimjait.
Az Iránba szállított dán termékek értéke évente, mintegy 280 millió dollárt tesz ki. Brit elemzők szerint, ha nem sikerül véget vetni az ellenségeskedésnek, Dániát jelentősen megviselheti a bojkott. A Gazdasági és Üzleti Kutatási Központ (CEBR) szerint, tavaly a dán export 2,8 százalékát tette ki a moszlim országokba irányuló kereskedelem, amely mintegy 1,6 milliárd euró értékű volt. Ha a helyzet tovább mérgesedik, a dán GDP mintegy fél százaléka veszhet oda a karikatúrák miatt.
"Az iszlámban megengedett a gazdasági kapcsolat az 'írás népeivel', vagyis a keresztényekkel és a zsidókkal" - ismerteti a vonatkozó vallási előírásokat az [origo]-val az Iszlám Egyház Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja. Az imám szerint jelen helyzetben is szükség volna a párbeszédre és a gazdasági közeledésre, az agresszív megnyilvánulások helyett. A vallási vezető az [origo]-nak elmondta: Dánia gazdasága sokat veszíthet a karikatúrák miatt, ugyanis a skandináv ország jelentős exportot bonyolít a muszlim piacokra.
A dánoknak is, Iránnak is árthat a bojkott
Noha hivatalos intézkedéseket egyedül Irán tett, más moszlim országokban a fogyasztók maguk hagytak fel a dán termékek vásárlásával: az Arla Foods dán-svéd tejipari vállalat arról tett jelentést, hogy jelentősen visszaestek eladásai az addig jó piacnak számító közel-keleti térségben: Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Kuvait fogyasztói nem vásárolják meg a dán tejtermékeket.
Hasonló jelenségekről számoltak be az észak-afrikai muszlim országokból is. Nigéria Kano államában visszavontak egy hetven autóbuszra szóló megrendelést, illetve töröltek egy dán céget egy 52 millió eurós erőműtender pályázati listájáról.
A CEBR szerint azonban a bojkott - már ha sikerül teljes szigorral betartani - csak a dán gazdaságot viselheti meg, ugyanis a kieső termékek pótlására a moszlimok valószínűleg más EU-tagoktól szereznek majd be árut.
Az Európai Bizottság még a hónap elején elkezdte tanulmányozni, hogyan reagálhatna az Unió a dán termékek elleni bojkottra. Irán ellen már nem sok eszköze maradt az Uniónak: Irán nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, (WTO) így nem kötik a szervezet szabad kereskedelmet garantáló szabályai. Az országot ENSZ-embargó fenyegeti újrainduló atomprogramja miatt, az EU már korábban felfüggesztette a kétoldalú kereskedelem élénkítésére szolgáló tárgyalásokat. Az Európai Bizottság óvott attól, hogy az iráni bojkottra hasonló, kereskedelmi korlátozás legyen a felelet.
A bojkott azonban nem csak Dániát viselheti meg: Irán és az arab országok külkereskedelme EU-orinetált. Az Európai Unió több milliárd eurós exporthitel-garanciákat nyújt Iránnak, és bekapcsolódott az ország olajiparának fejlesztésébe is. A kétoldalú kereskedelem mértéke 2003-ban 13 milliárd euró volt, azóta ez a szám növekedett. Ha Irán a bojkottal elvágja magát az európai beszállítóktól, az igen érzékenyen érintheti az ország gazdaságát és a lakosság ellátását.
A magyarok mobiltelefonnal tarolnak
A magyar export az utóbbi években ugrásszerű növekedésnek indult az arab országokba és Iránba. A legfontosabb termékek a mobiltelefonok, a fényforrások, a gumiipari termékek, a gyógyszerek és a gépipari termékek voltak. Exportmegoszlás tekintetében Magyarország megelőzi Dániát: két százalék az arab országok és Irán részesedése a 2004. évi, 55 milliárd dollár összértékű magyar exportból.
Egy neve elhallgatását kérő, Algériában dolgozó magyar gazdasági szakember szerint "a magyar gazdaságot nem rázná meg különösebben, ha eltűnnének az algíri boltok polcairól a magyar gyümölcslevek vagy szalvéták". A szakértő szerint nincs ok aggodalomra, ugyanis az arab országok súlyosan az EU-ra vannak utalva, élelmiszerük 80 százalékát az Unióból szerzik be, ezért öngyilkosság volna részükről, ha felfüggesztenék a kereskedelmet.
Magyarország gazdasági kapcsolatai nem új keletűek az arab országokkal és Iránnal: már a két világháború között bevezetett márkának számított például a térségben a Tungsram-égő. A Kádár-korban is jelentős mértékű volt a magyar kivitel: a nyolcvanas években folyamatosan 600 millió dollár körül mozgott, ez a kilencvenes évekre 200 millió dollár körülire esett vissza.
Az utóbbi években az export volumene ismét jelentősen növekedett. Az export összetételét a Nokia uralja: a finn mobiltelefongyártó magyar leányvállalata, a Nokia Magyarország 23 százalékban részesedik az arab országokba és Iránba irányuló exportból. Emellett arab országokba irányul például a magyar fényforrás-export 5 százaléka.
Az export 2003-ben 790 millió dollár volt, a mobiltelefonok szállításának köszönhetően, először sikerült átlépni a Kádár-rendszer idején, 1984-ben beállított exportcsúcsot. 2004-ben az export értéke elérte az 1, 024 milliárd dollárt, 2005-ben ez újabb 237 millió dollárral növekedett. A magyar termékek három legnagyobb felvevője az öböl térségében az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, valamint Irán.
Barsi Szabó Gergely