Világbank: Csehország gazdaságilag fejlett

Paul Wolfowitz, a Világbank elnöke kedden Prágában egy nemzetközi pénzügyi konferencián bejelentette, hogy az általa vezetett pénzintézet ezentúl Csehországot már nem gazdaságilag fejlődő, hanem gazdaságilag fejlett országnak tekinti.

"Másképpen szólva a Világbank Csehországot besorolta a világ fejlett országainak a csoportjába" - szögezte le Wolfowitz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Világbank a jövőben nem fog már Csehországnak kölcsönöket nyújtani fejlesztési célokra. Wolfowitz ugyanakkor felszólította a cseh kormányt, hogy folytassa a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformját s általában a reformokat.

"Minden országban komoly kihívás a lakosság elöregedése, s szükség van a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerek reformjára" - mondta Wolfowitz, miután megbeszélést folytatott Jirí Paroubek, cseh miniszterelnökkel.

Prágai értékelések szerint Csehország új besorolása komoly politikai és gazdasági eredmény. Pavel Frehlich, Prága világbanki képviselője úgy véli, hogy Csehország jelenleg a fejlett országok csoportjában "a közepesnél valamivel gazdagabbak" közé sorolható.

Shigeo Katsi, a Világbank egyik alelnöke szerint Csehország a közép-európai régió egyik sikeres gazdasága. A statisztikai kimutatások szerint a bruttó hazai termék átlagban évi öt százalékkal gyarapszik, ami magasabb az európai uniós átlagnál.

Csehország új világbanki besorolása azt jelenti, hogy az országban 16 év után alapvetően befejeződött a gazdaság átalakítása és a piaci mechanizmusok kiépítése. "Az átminősítés alapján most már elvárják tőlünk, hogy mi is átvállaljuk a felelősség egy részét a harmadik világ országainak helyzetéért" - jelentette ki Tomás Prouza, pénzügyminiszter-helyettes. Azzal kapcsolatban, hogy Prága a jövőben már nem számolhat világbanki pénzügyi támogatással, Prouza megjegyezte: "Már évek óta úgysem vettünk fel semmiféle pénzt."

A cseh kormány az idei évben 90 millió koronát különített el a harmadik világ országainak nyújtandó kedvezményes kölcsönökre.

Csehszlovákia egyike volt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank alapítóinak a múlt század negyvenes éveiben. A kommunista kormány azonban az ötvenes évek közepén kilépett az intézményekből. A tagság újrafelvételére 1990-ben, a szocialista rendszer bukása után került sor.