Az alapból évente mintegy 50 000 munkavállalót támogatnának, különösen a nagyobb világkereskedelmi változások miatt sújtott régiókban és ágazatokban. Az alap egyszeri, időben korlátozott, egyedi támogatást biztosítana. Például egyedi bérjuttatásokkal, átképzéssel vagy az új munkahely keresésének konkrét támogatásával segítené a globalizáció miatt kedvezőtlen helyzetbe került munkavállalókat.
A bizottság már tavaly javasolta az alap létrehozását, és az ötletet a tagállamok is támogatták a legutóbbi EU-csúcsértekezleten. Így az alap a jövő év legelején - az új uniós költségvetési időszak indulásakor - minden bizonnyal megkezdheti működését.
José Manuel Durao Barroso elnök a javaslatot bejelentve kiemelte, hogy a globalizációs alap "kifejezi az unió szolidaritását a kereskedelmi változásokkal járó létszámleépítések által személyesen és súlyosan érintettek felé. E tekintetben az alap ösztönzőleg fog hatni a piaci nyitás kedvezőtlen hatásaira adott megfelelő és hatékony válaszok kidolgozására. Az alap segíti majd a leépített munkavállalókat az újbóli munkába állásban, mert azt akarjuk, hogy az EU ne csak versenyképes, de méltányos is legyen" - mondta.
Csökkent a munkanélküliek száma az EU-ban
Az Európai Unióban idén januárban 18,5 millióan voltak állás nélkül - közölte szerdán az Eurostat. Ez a szezonális ingadozásokat kiszűrve 100 ezerrel kevesebb, mint tavaly decemberben, miközben a ráta 8,5 százalékkal változatlan volt az év első hónapjában.
Az átlagosnál jóval nagyobb, 18,2 százalék volt az állástalanok aránya a 25 év alattiak körében, és 9,6 százalék a nők között.
Átlag alatti a munkanélküliség az euróövezet tagországaiban: 8,3 százalék, hasonlóan a tavaly decemberihez. Tavaly januárhoz képest a ráta 0,5 százalékponttal csökkent.