Lisszabont próbálja feléleszteni a GSZT

A Lisszaboni stratégia eddigi négy évének értékeléséről rendez konferenciát Budapesten az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. A konferencián a civil szervezetek jelentést fogadnak majd el, amely a sokak által teljesíthetetlennek ítélt fejlesztési stratégia átfogalmazására tesz majd javaslatot.

A civil társadalom véleményezi majd a a lisszaboni stratégia eredményeit az Európai Gazdasági és Szociális Tanács (EGSZT) budapesti konferenciáján. A találkozón az egyes uniós tagállamok gazdasági és szociális tanácsai fogalmaznak meg jelentést az EU kormány és államfőinek csúcsértekezletére a fejlődésről.

A magyarországi Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) sajtótájékoztatóján Dr. Tóth János, a GSZT főtitkára elmondta: nyilvánvalóvá vált az utóbbi négy évben, hogy nem lehet tartani a Lisszaboni Stratégiában megszabott fejlődési ütemet. "A gyenge teljesítmény azonban a bővítés előtti idők gyenge teljesítménye" - fogalmazott a főtitkár. Tóth szerint az új államok csatlakozása új lendületet adhat a Lisszabonban megfogalmazott fejlődési tervnek.

Dr. Parragh László szerint be kell ismerni, hogy a lisszaboni stratégiában megfogalmazott célok nem teljesülnek a határidőig. Ugyanakkor Parragh szerint társadalmi párbeszédet kell kezdeményezni, hogy a politika a gazdaság és a társadalom mindenképpen a lisszaboni célok felé mozduljon. "A gazdaságot körülvevő intézményrendszert át kell alakítani" - mutatott rá a feladatra Parragh.

"Kritikák tömkelegét zúdítja majd a politikára." - jósolta a jövő csütörtökön kezdődő konferenciáról Demján Sándor, a Gazdasági és Szociális Tanács elnöke. Demján a hanyatlóban lévő Nyugatrómai Birodalomhoz hasonlította az Európai Uniót. A GSZT elnöke szerint Nyugat-Európának szüksége volt az újonnan csatlakozott tagállamokra, itt ugyanis egyelőre dinamikusabb a gazdasági növekedés, és az alacsonyabb életszínvonal miatt a fiatalok jóval motiváltabbak, mint Nyugaton.

Demján Sándor az [origo] kérdésére elmondta: a Gazdasági és Szociális Tanácsot távol akarják tartani a napi politikától. Demján szerint a GSZT sokkal inkább a hosszú távú célok megfogalmazásában kap szerepet, semmint a napi szintű operatív feladatok végrehajtásában."A társadalom akaratát közvetíti a szükséges rossz, a politika felé" - fogalmazta meg a GSZT feladatát Demján. A GSZT nem kormányzati tanácsadórend, hanem egy mellérendelt, konzultációs testület, amely ciklusokon átívelő feladatokon dolgozik majd - tette hozzá Demján.