Új atomerőművek hajtják föl az uránium árát

Az atomenergia reneszánszáról az elmúlt időszakban sokat lehetett hallani. A nyersanyagpiac jelzései szerint nem alaptalanul. Az atomenergia előretörése biztosnak látszik, hiszen tavaly az uránium áremelkedése vezette a fémpiaci ármozgásokat, és elemzők szerint idén is folytatódik ez a tendencia.

Az uránium ára tavaly 76 százalékkal nőtt, a Reuters/Jeffries CRB Indexbe foglalt 19 nyersanyaga közül csupán a cukor drágult ennél nagyobb mértékben. Az urániummal még a horgany sem tud lépést tartani, pedig a Bloomberg News által januárban megkérdezett nyersanyagpiaci szakértők favoritjának ez a fém bizonyult. Ezek az elemzők úgy vélték, 21 százalékos erősödéssel a horgany hozhatja a legnagyobb nyereséget a londoni fémtőzsde (LME) hat, elsődleges piacán szorgoskodó kereskedőknek. Egyes elemzők szerint a következő fél évben némi hiány is kialakulhat az urániumpiacon, így nem elképzelhetetlen a fontonkénti 50 dolláros árfolyam elérése sem, ami 27 százalékos áremelkedést jelentene - írja a Napi Gazdaság.

A zürichi UBS AG pénzintézet elemzői szerint a következő öt évben újonnan rendszerbe állított atomerőművi blokkok évi 2,5 százalékkal élénkíthetik az uránium-fogyasztást, aminek nyomán, a mostanában jellemző átlag 28 dolláros árak 2007-re negyven dollár fölé kúszhatnak. A londoni Goldman Sachs elemzője még hozzátette, hogy az atomipar jelenlegi fejlődési tendenciája miatt, technikai okokból legalább három évig szűk keresztmetszetekre kell számítani az urániumpiacon, aminek szintén árfelhajtó hatása lehet. Valamivel visszafogottabb prognózist adtak a New York-i BMO Nesbitt Burns Inc. elemzői, akik szerint a fontonkénti nagykereskedelmi ár jövőre 38 dolláros csúcsra ívelhet, ám 2008-ban 32 dollárra eshet vissza, mivel új bányák kapcsolódhatnak be a termelésbe, valamint a reaktorok hatékonysága is javulhat.

A bika eljövetelét több befektetési alap is igen jó érzékkel megsejtette, s még 2004 végén, 20 dollár körüli áron kezdett bele felvásárlásokba. Ezt a keresletet egészítették ki az energiacégek raktárfeltöltései - mindezek nyomán összességében komoly hasznot söpörhetnek be a spekulánsok mostanában. A múlt héten ugyanis az uránium már 39,25 dolláros fontonkénti áron zárt. A német RWE Nukem Inc. energiacég szakértői azért panaszkodnak a spekulánsokra, mert azok spejzolása a szolgáltatók elől halássza el a nyersanyagot.

A bányatársaságok szintén ráéreztek lehetőségeik javulása - persze a kínálat oldaláról -, s sorra jelezték, hogy növelnék termelési kapacitásaikat. A világ harmadik legnagyobb érintett bányacége, a Rio Tinto törölte az észak-namíbiai rossingi bánya bezárását korábban előirányzó terveit, és jóváhagyta a működést hét esztendővel meghosszabbító, 112 millió dolláros programot. Ez a bánya jelenleg a világpiaci kínálat mintegy nyolc százalékát adja, és vélhetően azért döntött nyitva tartása mellett a társaság, mert két veszteséges év után 2005-ben ismét nyereségesen tudott termelni. Hasonló lépés mellett döntött a torontói SXR Uranium One Inc., amely több mint kétszeresére, 147 millió dollárra emelte az 1982-ben bezárt, legnagyobb dél-afrikai uránium-lelőhely újranyitását finanszírozó részvénykibocsátás értékét. A világ legnagyobb bányatársasága, a BHP Billiton pedig azt fontolgatja, hogy megháromszorozza kitermelését Olympic Dam-i telephelyén.

A világ atomreaktorai által felhasznált urániumnak csak hatvan százaléka származik a bányákból, ha nem állna rendelkezésre a raktárkészletből és az orosz robbanófejek újrahasznosításából adódó kínálat, az energiaipar nem rendelkezne elegendő urániummal valamennyi erőműve üzemeltetéséhez. Emellett Finnország új reaktort épít, s Franciaország és az Egyesült Államok közműszolgáltatói is mérlegelik kapacitásaik bővítését.

A Nemzetközi Energiaügynökség egyik jelentése szerint az elmúlt három évtized pangása után 2030-ig több mint 200 milliárd dollár beruházási tőke áramolha a nukleáris ágazatba. Ezt támasztja alá a Nukleáris Világszövetség felmérése is, amely szerint jelenleg 24 reaktort építenek, s további 41 blokkra adtak fel rendelést, illetve terveznek létrehozni az energiacégek, amelyek csaknem 43 ezer megawatt teljesítményt jelentenek.