Az Európai Unió régi tagállamainak április harmincadikáig nyilatkozniuk kell, megnyitják-e munkaerő-piacukat az újonnan csatlakozottak előtt. A csatlakozási szerződés szerint az EU-15 államainak 2011-ig kell teljesen megszüntetniük a munkavállalási korlátozásokat. A csatlakozástól számítva plusz 2, plusz 3 és még 2 év elzárkózást engedtek meg a régi tagoknak. Az első kétéves szakasz jár le áprilisban.
- A rendelkezés szerint azok a tagállamok, amelyek a határidőig nem jelentik be, hogy meghosszabbítják a moratóriumot, automatikusan megnyitják munkaerő-piacukat május elsejétől - ismertette a helyzetet Schranz Edit, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szóvivője az [origo]-nak.
A munkaerő-áramlást továbbra is korlátozó országokkal szemben Magyarország a viszonosság elvét érvényesíti. Csak annyi munkaerőt engednek Magyarországon dolgozni a moratóriumot érvényesítő országból, amennyit az a kétoldalú szerződésben a magyarok közül beenged. A kvóták kihasználtsága azonban nem feltétlenül mutatja, hogy magyar munkások tömegei özönlenének a régi EU-tagállamokba. A kvóták nem teltek be mindenhol: háromszor annyi francia dolgozik legálisan Magyarországon, mint magyar Franciaországban - mondta az [origo]-nak a szóvivő.
Akik bezárkóznak
Magyar szempontból Németország a legfontosabb célpont. A német szövetségi parlament azonban március 25-én úgy határozott, hogy élve a csatlakozási szerződésben foglaltakkal, újabb három éves moratóriumot vezet be az EU10-ek munkavállalóival szemben.
Tudjuk, hogy a német döntés nem vált ki óriási lelkesedést Magyarországon, de megértést kérünk a magyaroktól - magyarázta a helyzetet Uwe Heye, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségének gazdasági tanácsosa. Németországban az utóbbi hónapokban nőtt a munkanélküliség. Jelenleg ugyanis 5 millió ember van állás nélkül, ami 12 százalékos rátának felel meg.
A rossz munkanélküliségi mutatók miatt nagy nyomás nehezedik a német kormányra, hogy tartsa zárva a határokat az új EU-tagok munkavállalói előtt. Az országban azonban továbbra is rendelkezésre áll egy százezres kvóta, amely lehetővé teszi az EU-10 munkavállalóinak, hogy bejelentett, tb-fizető munkásként dolgozzanak a szövetségi köztársaságban. Ugyanakkor évente 300 000 szezonális munkást, és 23 000 szerződéses vállalkozót engedtek be a piacra.
A százezres keretet legnagyobb részét lengyelek töltik ki, jelenleg 11 300 magyar dolgozik a kétoldalú egyezménynek köszönhetően Németországban. A németek reményei szerint a következő három év gazdasági föllendülést hoz, ez pedig lehetővé teszi, hogy három év elteltével megnyissák munkaerő-piacukat, és ne kelljen a fennmaradó két évre is moratóriumot hirdetni.
A munkaerőpiac liberalizációja terén szorosan a németekkel tart Ausztria. Az osztrákok az uniós bírálatok ellenére, továbbra sem akarják szabadon beengedni a közép-európai munkaerőt országukba. "Aki oda akart menni, már úgyis ott van" - jellemezte a helyzetet az osztrák Anna-Marie Sigmund, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke az [origo]-nak. Az osztrákok elsősorban földrajzi okokra hivatkozva zárkóztak el a piacnyitástól: az újonnan csatlakozott tagállamok közül a legtöbb határos Ausztriával.
Nem várható enyhülés Görögországban sem. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium március harmincadikán próbál majd kétoldalú tárgyalásokon lágyítani a görög állásponton. Erre azonban nem sok esély van. Görögországban hagyományosan igen erősek a szakszervezetek, az utóbbi hetekben pedig két nagy sztrájk is volt, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy továbbra se engedje be a közép-európai új tagállamok munkásait.