Elemzők szerint folytatódnak a vállalategyesülések, miután a cégek a korábbi években végrehajtott átalakításoknak, a részvénypiac szárnyalásának és a viszonylag olcsó finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően rendkívül megerősödtek pénzügyileg. Tavaly 1100 milliárd dollár értékű vállalatfelvásárlást és -egyesülést ütöttek nyélbe.
A különböző iparágak vállalatainak más és más indokaik vannak az egyesülésre. A gyógyszergyárak az egyesülésekkel az ártárgyalási pozícióikat akarják erősíteni a mind szűkösebb állami egészségügyi költségvetésekkel szemben. A távközlésiberendezés-gyártók ugyanerre törekednek a távközlési vállalatokkal szemben. A bankok szintén szabadabban állapíthatják meg jutalékaikat egy olyan európai piacon, amelyen jogszabályok teszik kötelezővé mindenki számára a bankszámlák használatát: akinek nincs bankszámlája, még a havi fizetését sem tudja fölvenni sehol.
A legszembetűnőbbek azonban az energiapiaci fejlemények. Miközben az Európai Unió az energiapiac liberalizálásán, az erősebb verseny lehetőségeinek megteremtésén fáradozik, az ágazatban ezzel ellentétes folyamat körvonalazódik: az európai energiaszolgáltatás egyre kevesebb nagy cég kezében összpontosul, éppen a versenyt szűkítve.
Az Oxford Institute of Energy Studies szerint legalább hat szereplő kell ahhoz, hogy megfelelő verseny alakuljon ki az európai energiapiacon. Az E.ON vezetője azonban nemrég nyíltan kimondta, hogy az európai energiapiacon a nagy európai közszolgáltatók folytatódó konszolidációja végső soron három fő szolgáltatóra szűkülő piacot hoz létre, és a három játékos az Enel, az EdF és az E.ON lesz.
A fogyasztókat ugyanis hátrányosan érintheti a vállalategyesülési folyamat, mivel az törvényessé teheti az árkartell lehetőségét. Több cég összebeszélése és egységes díjszabása esetén sok száz milliós bírságra számíthatnak az árkartellt tiltó EU-szabályok miatt, de ha több cég már egyesült, akkor ilyen veszély nincs.