A tavasz közeledtével egyre többen cserélik a tömegközlekedést - vagy éppen autójukat - kerékpárra. Úgy tűnik, a politikusok is felismerték a kerékpárosokban rejlő lehetőséget: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nemrég egymilliárd forintot ajánlott fel kerékpárutakra.
"A Fertő tóig, és Bécsig Európában igen sűrű a bicikliút hálózat, ez azonban véget ér a magyar határnál" - állítja Kürti Gábor, a Critical Mass budapesti kerékpáros tüntetés egyik szervezője. Kürti szerint a régi EU tagállamokban egyre népszerűbb a kerékpáros turizmus, amely hatalmas gazdasági potenciállal bír. Németországban az emberek 15-17 százaléka indul nyaralni kerékpáron, ugyanakkor sokan magukkal viszik biciklijüket, vagy a nyaralás helyszínén bérelnek drótszamarat.
A Gazdasági és Közlekedési minisztérium az év elején végzett a magyar kerékpárutak felmérésével. Az országon az Eurovelo kerékpártúra-útvonal két útja: a 6. és a 11. kerékpárút halad át. Az egyik a Duna, míg a másik a Tisza vonalát követi az országhatártól. A baj csak az, hogy az útvonal töredékén van csak értékelhető kerékpárút, a legtöbb esetben a biciklisek forgalmas főutakon kénytelenek tekerni.
"Jön az osztrák vagy a német turista, de Győrnél visszafordul" - jellemzi a helyzetet Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési minisztérium szóvivője. Tóth szerint Magyarországon jelenleg a Balaton kivételével nincsen turisztikai céloknak megfelelő kerékpárút. Az ország kerékpárút-rendszerét most mérték fel először: a minisztérium az önkormányzatoktól, és a vízügyi hatóságoktól - hiszen sok esetben gátak-töltések tetején is épültek kisebb bicikliutak - gyűjtötte össze az adatokat.
Jelenleg 1500 kilométer kerékpárút található Magyarországon. Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) szerint összesen 5000 kilométer kerékpárútnak kell épülnie az országban ahhoz, hogy kiépüljön a legfrontosabb célpontokat összekötő kerékpárút-hálózat.
Mivel a településen belüli kerékpárút-építés önkormányzati hatáskör, a minisztérium úgy döntött: a településeket összekötő kerékpárutak építését támogatja. A GKM 1 milliárd forintos pályázatot írt ki a hét végén, a két Eurovelo-útvonalon lévő önkormányzatoknak települések összekötésére. A pályázat feltétele, hogy a pályázók maguk finanszírozzák az útépítés költségeinek felét - erre hitelt vehetnek fel a Magyar Fejlesztési Banktól. Emellett további források állnak rendelkezésre a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben. A mostani kétmilliárd forintnyi beruházásból mintegy 100 kilométer bicikliút épülhet majd.
A kerékpárút építés jóval költségesebb, mint amilyennek elsőre tűnik. "Nem csak egy aszfaltréteget terítenek el, gyakorlatilag ugyan arra van szükség, mint egy autópálya építésekor: nyomvonal-kijelölés, a terület kisajátítása, régészeti feltárás és lőszermentesítés előzi meg az építkezést" - ismerteti a feladatokat a GKM szóvivője.
Ugyanakkor a minisztérium kerékpárosbarát település és kerékpárosbarát munkahely díjakat alapított. Utóbbival azt szeretnék elérni, hogy a munkaadók bátorítsák alkalmazottaikat a bicikli használatára, megfelelően őrzött tárolóval, öltözővel és tisztálkodási lehetőséggel.
A Fővárosi Önkormányzat nem választja külön a bicikliút-építésre szánt pénzt: az útfelújítási keretből költenek a kerékpárutakra. "Eleve úgy szervezzük a felújítást, hogy ahol lehet, kerékpárutat is építsünk" - nyilatkozta az [origo]-nak Czuk Dorottya, a Fővárosi Önkormányzat sajtófőnöke.
A főváros összesen mintegy 20 milliárd forintot fordít a kormánnyal közösen 2006-ban útfelújításra. A 200 kilométer felújított úton ez összesen 30 kilométer bicikliutat jelent. A kerékpárút-építés mellett igen fontos a meglévő, 140 kilométernyi kerékpárút karbantartása. A Fővárosi Önkormányzat a 2006-ra tervezett útfelújítások első ütemében 12 kilométer kerékpárutat hoz majd rendbe.
A legszembetűnőbb felújítást Budán, a Bem rakparti bicikliúton végzik majd: a szűkös hely miatt a Lánchíd-Batthyány tér vonalon nem lehet elválasztani a kerékpárosokat a gyalogosoktól, így itt forgalomkorlátozást vezetnek be a bicikliseknek. A Batthyány tértől a Margit hídig azonban külön kerékpárutat alakítanak ki, az eddigi osztott járda helyett. Emellett elsősorban a külső kerületekben újítanak, illetve alakítanak át kerékpárutakat az év elején.
"Budapestnek legalább 500 kilométer kerékpárútra volna szüksége, hogy megfelelő kerékpáros közlekedés jöhessen létre. " - állítja Kürti Gábor, a Critiacl Mass kerékpáros -tüntetés szervezője. Kürti szerint a fővárosi biciklisek akkor tudnának igazán komfortosan, és veszélytelenül közlekedni, ha az úthálózat 800 kilométerre bővül.
Kürti elmondta: a budapesti Critical Massen felvonuló húszezer kerékpárosra a város vezetése is felfigyelt, azóta a kerékpárosok szervezeteit bevonták az útvonalak megtervezésébe. Kürti szerint ugyanakkor Hollandia példája azt bizonyítja, hogy nem minden esetben szerencsés kiemelni a kerékpárosokat a közlekedésből. Az autósok ugyanis járdának tekintik a külön bicikliutat, nem figyelnek az ottani közlekedésre, ez okozza a legtöbb kerékpáros-balesetet.
Barsi Szabó Gergely