Százmilliós árvízkárra készülnek a biztosítók

Eddig harmincnégy árvízzel kapcsolatos káreseményt jelentettek a magyarországi biztosítóknak. Az [origo] által megkérdezett társaságok a 2002-es dunai árvizet meghaladó nagyságrendű kárra készülnek, akkor 650 millió forint kártérítést fizettek ki. A biztosítók készenlétbe helyezték szakembereiket, de végleges kárfelmérés csak az apadás után lehetséges - ekkor derül ki, hogy a víz okozott-e szerkezeti károkat az épületekben. A hullám- és ártérbe épült házak tulajdonosai nem számíthatnak kártérítésre.

Harmincnégy káreseményről érkezett eddig jelentés a biztosítókhoz a dunai és a tiszai árvíz kapcsán. Két nagy árvíz is pusztított Magyarországon az utóbbi években, a mostani ár által okozott károkat ezekhez lehet mérni. A 2001-es tiszai árvíz után 3200 káreseményt jegyeztek fel a biztosítók, a kár 2,5 milliárd forint volt. Ennél valamelyest enyhébb volt a Duna 2002-es áradása - itt ugyanis nem történt gátszakadás, mint egy évvel korábban a Beregben -, itt 650 káresetre 350 millió forint kártérítést fizettek a biztosítók.

Flacher Tamás, a Magyar Biztosítók Szövetsége Lakásbizottságának elnöke szerint a 2002-es dunai árvizet meghaladó volumenű kárral számolnak, ugyanis az akkori vízszintet lényegesen meghaladja a mostani, rekordszintű árvíz. Ráadásul az idén mindenképpen elhúzódó árhullámmal számolnak a szakemberek, kérdéses tehát, hogy a gátak kibírják-e a víz hosszam tartó nyomását.

A MABISZ adatai szerint a Dunakanyarban eddig 30, a Bodrog-Hernád-Tisza térségében pedig négy káresetet jelentettek be. A magyar biztosítók ártereken és hullámtereken álló épületekre nem kötnek biztosítást. A víz egyelőre sehol sem szakított át nagyobb gátat, ennek köszönhetően még csak néhány biztosított ház került víz alá.

A veszélyben lévő házak közül azonban nincsen mind biztosítva. A KSZ és a MABISZ adatai szerint a magyar 4 milliós lakásállomány mindössze hetven százaléka - 2,8 millió lakás - rendelkezik biztosítással. Nyugaton ez az arány közel 100 százalékos, így arrafelé senki sem marad megfelelő szintű kártérítés nélkül, ha kiönt egy folyó.

Az árvíz okozta károk megtérítése attól függ, mire kötött biztosítást az ügyfél. "Ez lehet általában épület, melléképület, ingóságok - opcionálisan vállalkozás vagyontárgyai is" - sorolja a tételeket Flacher Tamás. Ha a káresemény bekövetkezett, a biztosítók legfeljebb a vagyoncsoportonként megjelölt biztosítási összegig térítik meg a kárt. A magyar biztosítók a szerződéskötésnél eleve kizárják az ártérbe vagy a hullámtérbe épült házak esetén az árvízkárok megtérítését.

Flachner Tamás elmondta: nem kell aggódnia annak, aki az árvízi védekezés vagy kitelepítés miatt nem tudta a káresemény jelentésénél betartani az előírt kétnapos határidőt. A MABISZ lakásbizottságának elnöke elmondta: a biztosítók megkeresik majd azokat az ügyfeleket, akiknél szemmel láthatóan történt káresemény, de azt nem jelezték a társaságoknak.

"Most a gyorsaság a legfontosabb: kárszakértőink bejelentés után akár egy órával a helyszínre érkeznek" - nyilatkozta az [origo]-nak a helyzetről Drevenka Edit, az Aegon magyarország Biztosító Zrt. PR igazgatója. Az Aegon biztosító a piacvezető a lakásbiztosítások terén. A PR-igazgató elmondta: előzetes kalkulációik szerint, amennyiben gátszakadás történik, a 2001-es, beregi árvíz léptékével számolnak - a biztosító akkor 1,5 milliárd forintot fizetett ki.

Ráérnek a kárbejelentéssel

Drevenka elmondta: eddig összesen kilenc kárbejelentés érkezett, nyolc a Duna, egy a Tisza mellől. A becsült kárérték eddig 1,5 millió forint. A pontos kárértéket a biztosító csak az árhullám levonulása után állapítja meg. A társaság készenlétben tartja kárbecslőit, a szakemberek 24 órán belül a káresemény helyszínére érkeznek. A biztosító a kárfelvételtől számítva négy napon belül fizet ügyfeleinek.

Az utóbbi évek árvíz-tapasztalatai alapján Drevenka Edit elmondta: elsősorban a padozat, a külső falak vannak kitéve a víznek, a házakban általában szerkezeti károk keletkeznek. Az árvíz-kártérítés általában az elöntött házban található ingóságokra is kiterjed.

"Egyelőre minimális mennyiségű kárjelentés érkezett, az ügyfeleink egyelőre a kárelhárítással vannak elfoglalva, mindenki a gátakon van" - nyilatkozta az [origo]-nak Papp Váry Borbála, a Generali Biztosító kommunikációs igazgatója. Papp Váry szerint eddig tíz kárbejelentés érkezett a piac második legnagyobb lakásbiztosítójához, a legtöbb kárigény a Dunakanyar környékéről érkezett, de volt kárigény a Bodrog, Hernád és a Tisza partjáról is.

A Generali Biztosító listát készített a potenciálisan veszélyeztetett ügyfelekről. Amennyiben valaki nem jelenti be a kárát, nem veszíti el jogát a kártérítésre. Papp Váry Borbála elmondta: a Generali munkatársai a következő hetekben mindenkit megkeresnek, akinek a házában kár keletkezhetett az árvíz során.

Barsi Szabó Gergely