Elemzők szerint az egyensúlyukból kibillent gazdaságokat megbünteti a piac. Hazánkat egyre többször hasonlítják Izlandhoz vagy Új-Zélandhoz - a közelmúltban mindkét országban kamatot kellett emelni, mert a külföldi befektetők érdeklődésének lanyhulása miatt esni kezdett a nemzeti devizák árfolyama.
Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb az államháztartás hiánya - idén a GDP nyolc százaléka körül várható. A hatalmas deficitet csak a külföldi befektetők képesek finanszírozni. A külföldi tőkének mindegy, melyik párt nyeri a parlamenti választásokat, hiszen mindkét párt programjában növekvő kiadások és csökkenő adóbevételek szerepelnek. Bármelyik erő kerül is hatalomra a választások után, egy-két hónapja lesz arra, hogy elkezdje egyensúlyba hozni az ország költségvetését. Ha ez nem történik meg, komoly válság alakulhat ki - mondja Felcsuti Péter, a Raiffeisen vezérigazgatója. Ha elmaradnak az intézkedések, a befektetők máshova vihetik a pénzüket.
Martin Blum, a BA-CA ügyvezető igazgatója szerint a befektetők azt látnák szívesen, ha az új kormány nem váltaná be a költségvetést kedvezőtlenül érintő választási ígéreteket. A BA-CA szerint az euró 256-276 forintos sávban várható a következő három hónapban, az euró bevezetése pedig szerintük legkorábban 2014-ben várható.
Vannak optimistább hangok is. Agata Urbanska, az ING Bank EMEA-térségért felelős vezető közgazdásza szerint még érdeklődnek a befektetők a magyar papírok iránt, és a mostani árfolyamesés még nem jelenti azt, hogy egy nagyobb eladási hullámnak lennénk tanúi. Ezt látszik igazolni a hat hónapos diszkontkincstárjegy szerdai aukciójának sikere: a meghirdetett 40 milliárd forintos mennyiségnél tízmilliárd forinttal többet értékesített az ÁKK.