Szerdán 560 milliárdot fizet ki a kincstár

Soha nem járt le még akkora összegű államkötvény-sorozat és soha nem kellett még akkora összeget kifizetnie a kincstárnak, mint e hét szerdán. Pénzügyi szakemberek szerint mégsem kell hirtelen kamatcsökkenéstől vagy forintgyengüléstől tartanunk.

Szerdán lejár a magyar állampapírpiac történetének eddig kifutó legnagyobb államkötvény-sorozata. A 2006/F jelű államkötvényt 2003. január 16-án bocsátotta ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 465 milliárd forint értékben, 7 százalékos kamatozás mellett Az ÁKK adatai szerint ebből a kötvénysorozatból jelenleg 380-390 milliárd forint lehet a piaci szereplők tulajdonában.

Eddig 230 milliárd forint volt a legnagyobb összegű olyan államkötvény-sorozat, amelyet az államnak vissza kellett fizetnie. Ez tavaly történt, a korábbi években pedig egyetlen esetben sem érte el a 200 milliárd forintot az egy sorozatban lejáró államkötvények értéke. A következő években még lejár néhány nagyobb államkötvény-sorozat, de később már csak kisebbek lejárata várható.

A befektetők egyébként szeretik a nagy összegben kibocsátott kötvény-sorozatokat, mert azokat az átlagosnál könnyebben adhatják el és vásárolhatják meg. Az ÁKK pedig úgy kezeli az ilyen sorozatokhoz kapcsolódó technika problémákat, hogy lejárat előtt fokozatosan visszavásárolja a kötvények egy részét.

A kincstárnak szintén szerdán kell visszafizetnie 148 milliárd forintnyi diszkont-kincstárjegy ellenértékét és a forgalomban lévő 2006/F jelű államkötvények után fizetendő, mintegy 27 milliárd forint kamatot is. Így összesen 560 milliárd forint körüli összeget kell ezen a napon a kincstárnak kifizetnie.

Az [origo] információi szerint az összeg kifizetése, illetve jóváírása biztosított. Az államkincstár ugyanis fokozatosan annyira emelte a kincstári egységes számlán nyilvántartott pénz mennyiségét, hogy a szerdai jóváírásokat követően, az előre meghatározott, ám nyilvánosságra nem hozott 100 milliárd forint széles sávban lesz a számla egyenlege.

Ekkora összeg elvben zavarokat okozhatna a bankközi pénz- és devizapiacon: a piacra kerülő pénzmennyiség jelentősen csökkenthetné a kamatokat, a külföldi befektetők esetleges tőkekivonása pedig gyengíthetné a forintot. Pénzügyi szakértők azonban állítják, hogy a magyar pénz- és devizapiac annyira fejlett és szereplői annyira felkészültek, hogy ilyen problémákra nem kell számítani, sem a pénzpiacon, sem a devizapiacon nem lesz érdemi hatása az eseményeknek.

A pénzüket kivonni szándékozók ugyanis befektetéseiket nem egyszerre, hanem fokozatosan értékesítik, illetve ellenirányú határidős, vagy más származtatott műveletekkel ellentételezik. E módszerek tették lehetővé, hogy a külföldi befektetők az utóbbi hetekben úgy mérsékeljék forintpiaci kitettségüket, hogy közben érdemben nem változtatták magyarországi részvényeik és kötvényeik állományát. Ez magyarázza, hogy a forint úgy gyengült, hogy közben nem csökkent a részvények árfolyama és nem nőtt az állampapírok hozama.

Szakértők szerint a szerdán lejáró állampapírok tulajdonosainak jelentős része már előre gondoskodott pénze újra befektetéséről. Sokan a bankközi piacon felvett hitelből, később lejáró állampapírokat vásároltak, és a hiteleket a szerdán lejáró papírjaikból fizetik majd ki. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az ÁKK adatai szerint április 5-én, a külföldi befektetők tulajdonában lévő állampapírok állománya rekordértéket, 2844,01 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg 40,31 milliárd forinttal nagyobb a március 22-én regisztrált, 2803,70 milliárd forintot kitevő, ugyancsak történelmi csúcsnál.

Más befektetők a múlt heti aukciókon is jegyeztek állampapírokat, melyek ellenértékét ezen a héten kell átutalniuk. Emellett sokan helyezik pénzüket a Magyar Nemzeti Bank kéthetes betétjébe. Ezt bizonyítja, hogy az intézményi befektetők kedden 1064,08 milliárd forint, évi 6 százalékos kamat melletti, szerdán induló, kéthetes elhelyezéséről szerződtek a jegybankkal.

Ez komoly növekedést jelent a szerdán lejáró 723,10 milliárd forintos állományhoz képest. Így a kéthetes jegybanki betétek állománya 340,98 milliárd forinttal 1511,37 milliárd forintra emelkedett, ami majdnem új történelmi csúcsot jelent, és az 1518,08 milliárd forintot kitevő történelmi csúcstól mindössze 6,71 milliárd forinttal marad el.

Giczi József