Egyre több bank és brókercég kínál nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget ügyfeleiknek. A termékkel január elején elsőként startoló HVB Banknál mára 761 számlát nyitottak az ügyfelek, összesen 450 millió forint befizetéssel, ez mintegy hatszázezer forintos átlagos számlaegyenleget jelent - tudta meg a Világgazdaság Kárpáti Gábor osztályvezetőtől.
Az ügyfelek befektetései jól mutatják, hogy valóban más mentalitással kezelik a hosszú távra szóló megtakarítást: a pénz csaknem 80 százalékát, mintegy 360 millió forintot tőkegarantált befektetési alapba helyeztek, amelynek 3,5 év a lejárata. Népszerűek a részvényalapok is, ugyanakkor nem jellemző, hogy állampapírba tennék megtakarításaikat az emberek.
Az OTP Bank mintegy egy hónapja vezette be 220 fiókjában a nyeszszolgáltatást. A csendes indulás első heteiben közel százan nyitottak számlát az intézetnél, de a közeljövőben minden bizonnyal megugrik az érdeklődők száma. Az OTP Bank ennél a terméknél is a 30 százalékos piaci részesedés elérését tűzte ki célul - mondta lapunknak Nyitrai Győző igazgató, aki szerint a piacon összesen több tízezer lehet az év végéig számlát nyitók száma.
Az Erste Bank tíz napja indította el a szolgáltatást. Az eddigi adatok szerint jellemzően 600-700 ezer forintot helyeznek el a befektetők a számlán - mondta Cselovszki Róbert, az Erste Bank Befektetési Rt. elnök-vezérigazgatója. Várhatóan az átlagos befizetés mértéke 300-400 ezer forintra csökken a termék tömegessé válásával, ez az adókedvezmény maximális kihasználásának megfelelő összegével egyezik meg. Az Erste fontosnak tartotta, hogy az elsők között legyen jelen a piacon, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a nyugdíjpénztárak esetében is az jutott nagy szelethez a tortából, aki a kezdeteknél ott volt.
A Világgazdaság úgy tudja, a bankok a bankszövetségen keresztül egyeztetnek a jogszabály lehetséges módosításáról. A nyeszről szóló törvény számos pontja ugyanis nem egyértelmű. Így például aki nyugdíjra jogosult, de még nem vonult nyugállományba, nem nyithat számlát a jogszabály szövege szerint.
Kérdés az is, hogy ha nyugdíjba vonulás előtt szeretne valaki a pénzéhez jutni, ám nem veszi fel a teljes összeget, akkor előbb a befizetett tőkéhez jut hozzá, vagy az árfolyamnyereséghez. Ugyanis befizetései után nem kell adót fizetnie, míg az a feletti részt - azaz az elért árfolyamnyereséget és az államtól kapott adókedvezményt - egyéb jövedelemként leadózza.